Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Rostnövények termesztése - A rostlen
Viaszérés: A len szára sárga és levelek csak helyenként találhatók, a növény szárának felsó' harmadában. A magok tulnyomórészben barnák, fényesek, körömmel nehezen nyomhatok szét. A termés minősége és mennyisége már nem olyan jó, mint a korai viaszérésben. Aratása a csehszlovák gyártmányú TLZ-4 jelű lennyüvóvel történik. Egy gép napi teljesítménye 4-5 ha, idénynormája 60-70 hektár. A nyüvést 12-15 nap alatt be kell fejezni. A géppel kinyütt len egyenletes, szónyegszerü szalagként, rendre terítve kerül a földre. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a rostien- kóró világos szalmasárgára szineződjék. Ezért a renden levő lent 2-3 napi száradás után meg kell forgatni, majd néhány nap múlva 5-6 kg-os kévékbe kell kötni. A kévék átmérője a kötözésnél 30-35 cm legyen. Ha a len a renden megázik, meg kell forgatni. Ha azonnali szállítása nem oldható meg, kazalba kell rakni. A termés minősítése I. o. 5% levél és egyéb szennyezettség, II. o. 8% levél és egyéb szennyezettség, III. o. 12% levél és egyéb szennyezettség, IV. o. 16% levél és egyéb szennyezettség, V. o. csökkent értékű lenkóró. Átadáskor a lenkóró nedvességtartalma 18%-nái több nem lehet, mig a kötözési hiányosság a 15%-ot nem haladhatja meg. 75 cm hosszú lenkóró 65 cm hosszú lenkóró 55 cm hosszú lenkóró 45 cm hosszú lenkóró Termésmennyisége Az 1966-1970 évek átlagában 10.000 ha-on 42,5 q/ha termést takarítottunk be. Nem ritka az 50-55 q/ha termést betakaritó gazdaságok száma. Öntözéssel 60-65 q/ha feletti rostterméssel számolhatunk. A rostlen termésének 10-12%-a készíthető ki rostnak, mig a kóchozam kb. 20%-ot tesz ki. 163
