Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Olajnövények termesztése - A mák
Agrotechnikája Éghajlati igénye Hazánk éghajlata az egész ország területén történd termesztését lehetővé teszi. Mindenütt sikerrel termeszthető ahol az őszi- és tavaszi gabonafélék megteremnek. Kora tavaszi vetéskor a fagytól sem szenved, de a hosszantartó hűvös, csapadékos időjárás fejlődésében visszaveti. Kelése már 3-5 C°-on megindul. Talajigénye A mélyrétegü, mészben és humuszban gazdag, homokos agyag, vagy vályog nem túlságosan tömődött, jó vízáteresztő talajokat szereti. Jó talajszerkezetet kiván! Vizigénye A mák viszonylag kis vizigényü növény. A talaj levegőtlenségére nagyon érzékeny. Öntözésére vonatkozó tapasztalatokkal nem rendelkezünk. Helye a vetésforgóban Célszerű istállótrágyázott kapás, vagy pillangós után, illetve közvetlenül istállótrágyázott talajba vetni, mert rövid tenyészideje alatt sok és könnyen felvehető tápanyagot igényel. A gyakorlat leginkább őszi búza után veti. A burgonya rossz előveteménye. Hasonlóan rossz Öntürő-képessége. Legfeljebb 3 év múlva kerüljön ugyanarra a helyre. Korán lekerül, jól beérett talajt hagy maga után, s igy az őszi kalászosok kiváló előveteménye. Fajta megválasztása Olyan fajták termesztése előnyös, melyek egyaránt megfelelnek mag és morfin nyerésre, bőtermőek, állóképesek. A kereskedelem az élénkkék szinü mákot vásárolja. A drapp, vagy fehér mák csupán háztáji jelentőségű. Nemesítése a Kompolti Agrotechnikai Kutató Intézet feladata. Minősített fajták: Hatvani zárt toku kék mák: Államilag elismert fajta (1951). Szára középmagas, elágazásra hajlamos. Virága fehér. Magszine világoskék. A tok kissé nyújtott, körte alakú. Betegségekkel szemben ellenálló. 141