Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Olajnövények termesztése - A mák
A MÁK (Papaver somniferum L.) Jelent ős égé A mákot már időszámításunk eló'tt néhány ezer évvel ismerték és termesztették, főként étkezési célra. A görögök és egyiptomiak a zöld máktok nedvét - az ópiumot - mint gyógyszert már ismerték. Feltételezhető, hogy az arabok révén került Kínába s innen Törökországba. Hazánkban a máktermesztés kettős célt szolgál: az egyik az étkezési célra szükséges magmennyiség,, a másik a morfin előáll itásához szükséges máktok meg- termesztése. Hazánk a világ harmadik legnagyobb morfinexportáló állama. Mivel a mák mind az élelmezésben, mind a gyógyászatban egyaránt fontos szerepet tölt be, ezért szokás a gyógynövények csoportjába is sorolni. Vetésterülete csökkenő tendenciát mutat. Az 1950-es években vetésterülete meghaladta a 10.000 ha-t, az 1960-as években 8-10 ezer ha között, mig 1970-1973 között 7-9 ezer ha-t vetettünk be mákkal. Köztesként - hagymával, sárgarépával, köménnyel - is termeszthető. Jó előveteménye a búzának. Jellemzése, I e i rá sa A Papaver nemzetségbe és a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egyéves növény. Gyökérrendszere kb. 100 cm hosszúságot ér el. Főgyökere gyengén elágazó, karógyökér» Szára: egyenesen álló, fajtától függően 50-180 cm magas. Virágai nagyok,8-10 cm átmérőjüek.A sziromlevelek színe igen változatos. Lehet piros, fehér, rózsaszín, narancssárga, lila szinü. Termése tok (gubó). Felülete sima, vagy enyhén gerezdéit. Magja apró, színe rendszerint kék. Ezermagsulya 0,25-0,50 g. A mag 40-56% olajat, 20-22% fehérjét tartalmaz. A mák fényigényes, hosszunappalos növény. Tenyészideje 120-150 nap. 140
