Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 1. Az öntözés jelentősége

egyben kedvező munkafeltételeket biztosítson, ugyanakkor a gazdaságossági követelmények és a korlátozott beruházási lehetőségek miatt a költségek ne haladjanak meg egy bizonyos mérsékelt szintet.

A korszerű berendezések, amelyek többé-kevésbé megfelelnek az első követelményeknek, nem elégítik ki a másodikat, és megfordítva.

Ha a jövőbe tekintünk, akkor meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatott és foglalkoztatható munkaerő tovább csökken és az igények a munkafeltételek iránt tovább nőnek. Ami viszont az ipar termelékenységét és termékeinek műszaki színvonalát illeti, meredeken Ívelő fejlődés várható. A munkaerőhiány csökkentése leküzdhetetlen akadályokba ütközik, ugyanakkor a jövedelem felhalmozódás fokozódik, igy a beruházóképesség javulni fog. Ebből következik, hogy a megoldás az élőmunkatakarékos öntöző berendezések kialakítása és elterjedése felé vezet.

Az öntözőüzem élőmunka termelékenységét fokozza, ha az öntöző berendezések áttelepítése kevés kézimunkát igényel, vagy ha egyáltalán nincs szükség áttelepítésre. Ez utóbbi megoldás lehetésges esőszerü öntözésnél és felületi öntözésnél egyaránt, de a felületi öntözésnél olyan megoldást kell találni, amely az öntözés végrehajtásánál nem igényel jelentős élőmunkát. Tehát pl. barázdás öntözésnél a telepnek lehetővé kell tennie jelentősebb emberi beavatkozás nélkül az öntözés végrehajtását. Ilyen terepadottságokat csak elvétve találhatunk, a müte- rep kialakítása viszont a legtöbb esetben drága és egyéb hátrányos következményekkel jár.

Összességében az öntözés a bővített újratermelés eszköze, mert az öntözhető területen a ráforditások fokozásával növeljük a termelés eredményességét. Az öntözés gazdasági eredményei három forrásból származnak:- változatlan vetésszerkezet mellett elért hozamemelkedésből,- az öntözővizet kedvezőbben hasznositó növények arányának növelésével létrehozott többleteredményből,- az öntözés közvetett üzemi hatásából.

Az öntözés a többi agrotechnikai tényezővel együtt és összhangban eredményes, igy előmozditja a többi termésfokozó eljárás érvényesülését. Termelési biztonságot nyújt az időszakos vízhiány ellen, kiküszöböli az aszály katasztrófaszerü kártételét, lehetővé teszi adott gazdaság tervszerű fejlesztését, a vállalat jövedelmének növelését. Ehhez hozzájárul az is, hogy a vizigényes belterjes növénykultúrák (rizs, zöldség, évelő pillangósok, cukorrépa, burgonya stb.) aránya nő és eredményes kettőstermésztés valósítható meg.

Az öntözővízzel való okszerű gazdálkodás és hasznosulásának javítása a növény- termesztésben azért is fokozódó jelentőségű, mert az ország vízkészletei korlátozottak, és csak egyre növekvő ráfordításokkal biztosíthatók, hogy a kívánt helyen, időben és mennyiségben rendelkezésre álljanak.

Az öntözővíz minél kedvezőbb hasznosításában egyre nagyobb feladat hárul a szakemberekre. Ennek szem előtt tartásával Főiskolai Karunk alapvető képzési feladata: a magyar mezőgazdaság számára az öntözéses növénytermesztés és a kapcsolódó melioráció elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátító, hivatásszerető,

8