Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 2. Az öntözés történetének rövid áttekintése
a tudományosan megalapozott gyakorlati mezőgazda sági termelőmunkára, a szakismeretek önálló alkalmazására, az uj tudományos eredmények megismerésére és felhasználására képes szocialista erkölcsű mezőgazdasági Üzemmérnökök képzése. 2. AZ ÖNTÖZÉS TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE 21. Az öntözés kialakulása és terjedése Az öntözés csaknem olyan régi, mint a mezőgazdasági kultúra. Az öntözéses gazdálkodás első nyomai a történelem előtti időkbe nyúlnak vissza. Az első öntözések a délibb fekvésű, melegebb éghajlatú országokban - Mezopotámiában, Egyiptomban, Kínában, Indiában, Közép-Amerikában - létesültek. Az öntözés legrégibb (i.e. 5000 évvel) hiteles nyomait Mezopotámiában, Egyiptomban, Indiában, Perzsiában, Belső-Ázsiában és Kínában találjuk. Nemcsak azért, mert itt fejlődött ki először az emberiség kultúrája, hanem azért is, mert ezekben az országokban a száraz időjárás következtében, a szaporodó népesség élelmiszerszűkségletét csakis öntözéssel lehetett biztosítani. Az öntözés kialakulásának kezdetén kizárólag az elárasztás jöhetett szóba, mely- lyel pl. a Tigris és Eufrates, valamint a Nílus folyók terméketlen völgyeit, termékeny virágzó területté varázsolták. A folyók mentén árvételmi töltéseket építettek, a mocsarakat lecsapolták. Az öntöző- és lecsapolócsatornák százait létesítették. Hiteles feljegyzések szerint Európában legelőbb Görögországban és a római birodalomban ismerkedtek meg az öntözéssel. A régi Hispániában már i.e. 300 évvel foglalkoztak a mesterséges vizpótlással. A római birodalom bukása (476) után a mezőgazdasági kultúra is visszafejlődött és sok száz évnek kellett eltelni, mire a népek újból rátértek az öntözéses termelésre. Az újabb öntözési kultúra, mely Dél-Franciaországban és Észak-ltáliában fejlődött ki, már a középkor második felére esett (1200). Németországban a XII. és XIII. században kezdték a rétek öntözését. Az öntözés történetének jeles ismerője, Gulhati szerint, néhány ország nagy kiterjedésű öntözése ellenére az öntözött területek nagysága a földkerekségen a XIX. század kezdetén hozzávetőlegesen 8 millió ha-t tett ki. Az öntözés ujabbkori fellendülése a XIX. században indult meg. Indiában és Egyiptomban nagy öntözőmüvek épültek. Indiában többek között 1854-ben befejezték a Ganda-csatornát, Egyiptomban 1861-ben elkészült a Delta-gát, majd a századfordulóra az első Asszuáni gát. Igen sok kisebb öntözőrendszert létesítettek az USA nyugati részében. 9