Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői

mértékben eltér a hizlaldákból száraz kitrágyázási módszerekkel eltávolított trá­gyától. Mennyisége többszörösére növekszik a hozzáadott viz miatt, halmazál­lapota pedig folyadék jellegűvé válik. Ennek következtében kezelésénél nem al­kalmazhatók a korábbi - akár kisüzemben, akár nagyüzemben - trágyakezelési módszerek. A hígtrágya kezelésének és elhelyezésének különféle módjait ismerik a mezőgaz­daságban. Hasznositása nagyüzemileg, illetve elhelyezése öntözés utján oldható meg. A higtrágya összegyűjtése a tárolómedencébe, még esetleges higitása a ke­verőtelepen történik, ahonnan szivattyú, illetve öntözó'berendezés segítségével jut­tatható ki a területre. Ennek megfeleló'en a mosóvizzel 1:5, vagy viz hozzáadá­sával 1:15 arányban hígított trágyalé barázdáson, vagy esó'szerüen adagolható ki. Hazai vizsgálatok szerint 3 m higtrágya (1:5 higitásu): 1,70 kg N-t, 0,36 kg ®/72 kg KjO-t tartalmaz. 3 Az ülepitett higtrágya átlagos N-tartalma 0,80 kg/m , ami azt jelenti, hogy az eló'tározódás folyamán mintegy 50%-os N erjedési veszteséggel kell számolni. Éppen ezért a higtrágya folyamatos kiöntözése rendkivül előnyös megoldás". A higtrágya eltávolítása, eló'tározása és öntözéssel történő' kijuttatása, illetve hasznositása a hagyományos istállótrágya tárolásánál, szállításánál lényegesen eló'nyösebb és korszerűbb megoldás. Kétségkívül komoly problémát, nehézséget jelent a naponta termeló'dő hígtrágyának folyamatos elhelyezése. Különösen áll ez a téli idó'szakra, amikor a hígtrágyának mezó'gazdasági hasznositása igen körül­ményes. Hasonlóan nehézséget jelenthet a hígításhoz és lemosáshoz szükséges tiszta-viz biztosítása. A hígtrágyának folyamatos hasznositása, kiöntözése megköveteli, hogy az istál­lókból kikerülő' úsztatott trágya szilárd és folyékony fázisa egyaránt maradéktala­nul áthaladjon a szivattyurendszeren és kikerüljön az öntözött táblákra. Köztu­dott azonban, hogy az úsztatott sertéstrágya rövid ideig tartó állás során is két- részre különül el:- a folyékony fázisnál nagyobb fajsúlyú, szilárd részek leülepszenek,- a szilárd ürülék kisebb fajsúlyú részecskéi viszont a folyékony fázis fel­színén un. "uszópaplant" képeznek. Eló'bbiekbó'l adódóan a rendszer valamennyi csatornáját, aknáját, medencéjét és csó'vezetékét úgy kell megtervezni, és megépíteni, hogy az említett elkülönülés ne következhessen be, illetve könnyen megszüntethető' legyen. Hazai megállapítá­sok szerint a keveró'aknában célszerű a sok nehézséget okozó mechanikai ke­verés mellőzése, illetve a hidraulikus homogenizálás eló'térbe helyezésé. A higtrágyatermeléssel kapcsolatosan hazai vonatkozásban az alábbi adatok hasz­nálatosak: 1 db hizó esetében 1 db szarvasmarha esetében 1 m^ higtrágya folyamatos elhelyezése öntözéssel 25 l/nap 100 l/nap 2,80 Ft 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom