Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 5. Az öntözés fontosabb agrotechnikai tényezői
A folyamatos hígtrágya kiöntözése azt jelenti, hogy a keletkezett hígtrágyát mind a tenyészidó' alatt, mind a tenyészidó'n kívül hasznosítani kell. A nagy mennyiségű higtrágyának a tenyészidó'n kívüli, fó1<ént a téli idó'szak alatti elhelyezése - a már említetteken kívül - igen komoly problémát jelent a talaj kötöttsége, valamint a fagyott réteg vastagsága miatt. Ugyancsak nem hagyható figyelmen kivül az az idó'tartam, amely a fagy beálltától a teljes talajszelvény felengedéséig tart. A felsorolt tényezó1< ugyanis nagymértékben befolyásolják a kiadagolható higtrágya mennyiségét. Éppen ezért ezen állattartó telephelyek közelében gyorsan fejló'dó' nyár ültetvények létesítése célszerű, melyeknek mélybarázdás öntözésével a téli idó'szak alatti higtrágya jelentős része is elhelyezhető'. A szarvasi Állami Gazdaságban folyó kísérletek eredményei alapján az óriás-, valamint az olasznyár az intenzív termesztési körülményeket jól meghálálja. Egészségügyi eló'irások miatt a közvetlen fogyasztásra alkalmas zöldségnövények hígtrágyával, vagy szennyvízzel nem öntözhetók. A szántóföldi növények közül leginkább a kukorica hígtrágyás öntözése terjedt el. Jó eredménnyel öntözhető' a lucerna, cukorrépa, ó'szi búza fó'- és másodve- tésü tömegtakarmánynövényekvalamint a gyepes területek. E növények helyes megválasztásával a keletkezett higtrágya hasznositása kora tavasztól, késó' ó'szig folyamatosan biztosított. 3 Egyszeri öntözés alkalmával ha-ként mintegy 200-250 m úsztatott trágya, illetve 600-750 m^ hígított trágya kiöntözésével számolhatunk. Ezen úsztatott trágyamennyiséggel ha-ként mintegy: 340-420 kg N-t, 72-90 kg P205~t és 144-180 kg l<20-t juttatunk a talajra, illetve a növények számára. Ezek alapján érthető', hogy a higtrágyával öntözött növények termése, megbízhatóan felülmúlja a tiszta- vizzel öntözött növényekét. c) Műtrágyázás A műtrágyák jelentősége egyre inkább fokozódik egyrészt ökonómiai meggondolások, másrészt csaknem korlátlan beszerzési lehetősége miatt. Az 1960 évben országosan 1 hektár mezó'gazdaságilag müveit területre kereken 50 kg, mig 1971-ben 200 kg műtrágya hatóanyag jutott. Ugyanakkor az öntözött területeken 1971-ben 310 kg/ha mennyiséget használtak fel termelő' üzemeink. Az állandó nagy termések eléréshez a műtrágyákat nem nélkülözhetjük, annál is kevésbé, mivel ezeket a növény igényeinek megfelelő' mennyiségben és minőségben tudjuk adagolni. Szerves és szervetlentrágyák összehasonlítása érdekében végzett öntözetlen kísérletek eredményei alapján (azonos hatóanyag-mennyiség esetén) beigazolódott, hogy a helyesen alkalmazott műtrágyázással ugyanakkora, só't még nagyobb terméseredmény is elérhető', mint istállótrágyával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pusztán műtrágyák használatával megoldhatók az öntözéses termesztés bonyolult talajtani és növényélettani kérdései. A műtrágyázásnak három válfaja ismeretes: alap-, kiegészítő-, vagy fejtrágyázás, és levél-, vagy lombtrágyázás. 73
