Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 2. Az öntözés történetének rövid áttekintése

A rendszer fó'müvei: A vízlépcső' (Ilma max. duzzasztás) Tározó és böge (28 km hosszú és 4 km széles, 2,5 m mély) Nagykunsági és Jászsági Öntözó'csatorna (220 km hosszú). Fontosabb adatok: A létesítmény hatásterülete kereken 1 millió ha. Az öntözhető' terület 300.000 ha Létesíthető' halastó 15.000 ha A 127 km^ kiterjedésű tóban 400 millió m^ viz tárolható. Nyugati főcsatorna hossza vízszállító képessége Jászsági főcsatorna hossza vízszállító képessége 110 km, 80 m^/sec 110 km, 40 m^/sec 1973. VII. 31-ig csatornánként 18-18 km készült el. 1985-ig készül el teljesen a főcsatorna rendszer. Évente termelhető villamos energia 110 millió KWó. A rendszer végleges kiépítése 8 megye mezőgazdasági fejlesztését teszi lehetővé, az öntözó'vizbó'l a legnagyobb mértékben a terület súlypontjában fekvő' legaszá­lyosabb Szolnok megye részesül. A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei hatásterületét az 1. ábra mutatja be. Öntözéseinknek a 3 éves terv időszakában bekövetkezett gyorsütemü fejlődése azt eredményezte, hogy 1949-re ön főzőtérül eteink kiterjedése 26.800 ha-ra emelkedett. Majd az ötvenes évek derekára, öntözéstörténetünk második szaka­szának végére, a további jelentős fejlődés eredményeként meghaladta a 90.000 ha-t. Ebben a fejlődési periódusban öntözéseink súlya a Dunántúlról a csapadékban sze­gény, de napfényben és hőben gazdag Alföldre helyeződött át. Az időszak végé­re öntözéseink 80%-a az Alföldre, 15%-a a Dunántúlra és 5%-a az ország északi területeire esett. A felszabadulás utáni fejlődés lényeges sajátosságai: az öntözött területek ugrásszerű növekedése, a rizstermesztés széleskörű kiterjedése, az öntözés nagyüzemi módszereinek kutatása. 23. Békés megye öntözésének alakulása Békés megyében legnagyobb feladatot a káros vizek elvezetése jelentette. 1777— ben készült el a 7 km-nyi hosszú Hajós ut nevű lecsapoló csatorna, amely a Fe­kete- és Fehér Körös közötti területeket mentesítette a káros vizektől. Ugyanis ezidőben az árvizektől leginkább ez a vidék szenvedett. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom