Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)

4. Dr. Vermes László: Az öntözővíz minősége és mennyisége

4. Az öntözővíz minősége és mennyisége

7. sz táblázat

Párolgásmérő kádak koefficiensei (etopt) meghatározásához

(Petrasovits, 1989 nyomán)

Növény

május

június

július

augusztus

szeptember

„A ” típusú párolgásmérő kád k-értékei

őszi gabona

0,51

0,50kukorica

0,45

0,56

0,68

0,81

0,69

cukorrépa

0,58

0,69

0,83

0,97

0,85

lucerna

0,73

0,76

0,84

0,81

0,82

burgonya

0,46

0,68

0,75

0,73napraforgó

0,45

0,63

0,82

0,72„ GGI-3000” típusú párolgásmérő kád k-értékei:

őszi gabona

0,52

0,66kukorica

0,47

0,61

0,70

0,82

0,69

cukorrépa

0,60

0,74

0,86

0,98

0,84

lucerna

0,75

0,82

0,86

0,82

0,78

burgonya

0,48

0,73

0,77

0,73napraforgó

0,46

0,67

0,85

0,75Az öntözővíz-igény a növényállomány vízigényének kielégítéséhez szükséges mesterséges csapadék mennyisége, a természetes csapadékon és a talajban a növények számára könnyen hozzáférhető víz- mennyiségen kívül. Meghatározását a vízigény és a lehulló tényleges csapadék, továbbá a talaj diszponibilis vízkészletének ismeretében az alábbi összefüggéssel végezhetjük:

K, = vt-(c+w) (4.)

ahol: Vöí - a növényállomány öntözővízigénye mm-ben

Vj - a növényállomány vízigénye mm-ben C - a lehulló tényleges csapadék mm-ben

W - a talajban lévő, könnyen felvehető vízmennyiség mm-ben (szántóföldi növényeink többségénél a talaj DV-értékének diszponibilis víztartóképességének 50-80%-át vesszük számításba olyan esetben, amikor öntözési lehetőség rendelkezésre áll, mert ennek fenntartása csak öntözéssel lehetséges hazai viszonyaink között).

Az összefüggés minden tagja természetesen azonos időtartamra és területre meghatározott érték.

Meghatározott növényállomány valamely időszakra vonatkozó öntözővíz-igénye leginkább a következőktől függ:

— a talaj diszponibilis víztartóképességétől,

— a talajszelvény mértékadó mélységétől (gyökérzóna),

— a tenyészidőt megelőző időszak csapadék-mennyiségétől (közvetve),

— a tenyészidő alatti csapadék-mennyiségtől (közvetlenül),

— az adott növényállomány evapotraszspirációjától.

A talajból a növényzet számára könnyen felvehető vízkészlet nagyságát (W) egyrészt a talaj 1 m-es szelvényének könnyen felvehető hasznos vízkészlete (Wf), másrészt a termesztett növényfajtól és a növény életszakaszától leginkább függő gyökérzóna mélysége (m) határozza meg, vagyis

W = Wfm (5.)

A növényállományok vízigényének és öntözővíz-igényének kapcsolatát - mint az öntözés ökológiai szükségességének fokát - az öntözésiqényességi indexszel (l0) fejezhetjük ki, ami az öntözővíz-igény és a vízigény hányadosa:

26

©Phare Program HU - 94.05