Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Vermes László: Az öntözővíz minősége és mennyisége
4. Az öntözővíz minősége és mennyisége ló = — V. (6.) Minél közelebb van az index értéke az 1-hez, annál nagyobb szükség van az öntözésre, és a termés mennyisége, a termelés biztonsága is annál nagyobb mértékben függ az öntözéstől. Ha a mutató értéke kisebb mint 1, akkor az öntözés elmaradása esetén kisebb a terméscsökkenés mértéke és kisebb az öntözés hiányából fakadó kockázat. Az öntözésigényességi index jól fölhasználható a különböző növényállományok, vagy táblák (területek), vagy időszakok összehasonlítására is az öntözés szükségességének kimutatása szempontjából (Petrasovits, 1989). Adott növényállomány tényleges evapotranszspirációját a növényzet vízfogyasztásának tekintjük. Ez a vízmennyiség ritkán azonos a vízigénnyel, mert a gyakorlatban a talajok nedvességkészlete és a levegő páratelítettsége az esetek zömében nem elégíti ki a növények vízigényét. A tényleges talajnedvesség és a levegő tényleges páratelítettsége mellett megvalósuló evapotranszspirációt nevezzük vízfogyasztásnak, ami a következő összefüggéssel számítható: Vf=JVt (7.) ahol: Vf - a növényállomány vízfogyasztása mm-ben Vi - a növényállomány vízigénye mm-ben jjmt f - szorzószám, amelynek értéke: f = 1,1353 + 0,65941n------D Va TNa = az 1 m-es talajszelvény aktuális víztartalma mm-ben DVa = az 1 m-es talajszelvény hasznos víztartóképessége mm-ben A vízfogyasztás és a vízigény hányadosa adja az aqro-hidro-potenciál (AHP) értéket, ami az adott növényállomány területének, termőhelyének (biotópjának) a konkrét növényállományra - vagy referencia-növényre - vonatkoztatott vízigény-kielégítő képességét mutatja. AHP V_L V = 0,1....1,0 (8.) A z AHP határértékei a növényi vízigény-kielégítettség különböző fokozatait mutatják az alábbiak szerint: ha az AHP értéke 1,0-nél nagyobb érték 0,8 - 1,0 között van 0,5 - 0,8 között van 0,5-nél kisebb nem 0,3 - 0,5 között van 0,3-nál kisebb akkora vízigény-kielégítettség folyamatos, de korlátozó, mert sok folyamatos, nem-korlátozó hatású folyamatos, de korlátozó, mert kevés folyamatos, korlátozó, mert kevés nem-folyamatos, korlátozó, közepes vízstresszes helyzetet okoz korlátozó, erősen vízstresszes, ill. letális helyzetet okoz Az AHP segítségével kifejezett vízstresszes napok száma adott növényre érvényesen - különösen annak fenofázisát is figyelembe véve - jól mutatja az aszályérzékenység mértékét, ill. az aszály veszélyességének fokát, aminek segítségével meghatározhatók az aszálykárok kivédésére, mérséklésére, ill. tűrésére vonatkozó intézkedések akár helyi, akár regionális jelleggel. Ezek az intézkedések az adott területre kidolgozandó aszálystratéqia részei, amely mindazokat a társadalmi válaszokat és teendőket tartalmazza, amelyek a potenciálisan bekövetkező aszály következményeinek enyhítését szolgálják. Az aszálystratégia tehát kitér a lehetséges biológiai, termesztéstechnológiai és ökonómiai válaszokra, és azokra az ökológiai jellegű beavatkozásokra, amelyek az adott terület AHP-jának növelését, az aszályérzékenység csökkentését eredményezik. Utóbbiak közé tartozik többi közt az öntözés bevezetése, ill. kiterjedtebb és tudatosan rendszeres alkalmazása az aszályra érzékeny területeken. Ez a hányados nem csak az aszály mértékének kimutatására alkalmas, hanem egyik fontos kifejezője az adott terület agroökológiai potenciáljának (AÖP) is, hiszen számszerűen képes megmutatni a termőhelynek a vízhez való viszonyát a földhasználat szempontjából, és képes integráltan kifejezni azokat a kölcsönhatásokat, amelyek az egész növénytermesztési teret mint komplex erőforrás-rendszert jellemzik. Phare Program HU-94.05 27
