Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Vermes László: Az öntözővíz minősége és mennyisége
4. Az öntözővíz minősége és mennyisége 4.SZ. táblázat A csepegtető öntözési mód vízminőségi követelményeinek főbb mutatói az eltömődés veszélye szempontjéból(MI-08-1780-1988) Vízminőségi mutató Eltömődési veszély nincs mérsékelt súlyos Fizika összes lebegő anyag, mg/l 50 alatt 50-100 100 fölött Kémiai PH 7,0 alatt 7,0-8,0 8,0 fölött Mn, mg/l 0,1 alatt 0,1-1,5 1,5 fölött Fe, mg/l 0,1 alatt 0,1-1,5 1,5 fölött Hidrogén-szulfid, mg/1 0,5 alatt 0,5-2,0 2,0 fölött Biológiai baktérium-szám, i/l 10000 alatt 10000-50000 50000 fölött 4.2. Az öntözővíz mennyisége A hatékony öntözés tervezéséhez és végrehajtásához egyaránt szükség van az öntözővíz mennyiség meghatározására, ehhez pedig - az adott terület csapadékviszonyainak részletes feltárása mellett - a termesztett növényj^zigényén^ megismerésére. A növények vízigénye az a vízmennyiség, ami ahhoz kell, hogy a növénytermesztési térben a növény optimális fejlődéséhez szükséges környezeti tényezők közül ne a víz legyen a korlátozó, vagyis a relatív minimumba kerülő tényező. Ilyen esetben más, pl. a nem elegendő tőszám, vagy a kevés tápanyag, esetleg a hőmérséklet, vagy a besugárzás alacsony értékszámai jelentenek korlátot a terméspotenciál kihasználásához, nem a víz hiánya. A nem korlátozó vízháztaríási helyzet által meghatározott vízigény a növény számára kettős értelemben fontos: a statikus vízigény azt az állapotot jellemzi, amely a talaj nedvességkészletével és a levegő páratartalmával szemben támasztott igénye a növénynek; a mezofita, vagyis a vizet közepesen kedvelő és tűrő növényeknél az optimális fejlődéshez a talaj hasznosítható nedvességkészlete (DV) és a levegő páratelítettsége (relatív légnedvesség) között a 5.sz. ábrán látható, viszonylag szoros összefüggés áll fönn (Petrasovits, 1989) a 15-25 °C közötti hőmérséklet tartományban. 5.SZ. ábra Ökológiai vízigényoptimum általános görbéje (15-25°C) (Petrasovits, 1989 nyomán) i \ 22 ©Phare Program HU - 94.05
