Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
2. Dr. Szilárd György: Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai
2. Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai Van év, amikor a természetes csapadékot fenti hozamok biztosítása érdekében csak 50-60 mm öntözővíz kiadásával kell kiegészíteni, és van, amikor ugyanezt az eredményt csak 200-250 mm víz kiadásával tudjuk biztosítani. Ezért szükséges az egyes növényfajokhoz és termelési színvonalhoz kapcsolni a "feltétlen - feltételes öntözés" kategória szó használatot és az abból eredő tennivalókat. Az öntözéses gazdálkodás hazai fejlesztésének az előbbiekben taglalt főbb indokai mellett röviden szólni kell az öntözéses gazdálkodás bevezetését követően jelentkező: — közvetlen — közvetett hatásokról is. 2.3. Közvetlen hatások 2.3.1. A többlet termés mennyisége Az öntözött és nem öntözött kultúrák között nemcsak az öntözés tekintetében van különbség. Az öntözés során több tápnyagot kell felhasználni, biológiailag nagyobb termőképességű fajtát kell alkalmazni, nagyobb tőszámot kell biztosítani, mint öntözés nélkül, mivel nem a rendelkezésre álló vízkészlet, hanem a növény fényszükséglete szabja meg a területigényét. Növekszik a betakarítás költsége stb. Ezért az üzemi jövedelmezőség is csak öntözött - nem öntözött ágazati bontásban - költség - hozam elkülönítés alapján vizsgálható megbízhatóan. A másod és kettős termesztés jövedelmét is az ágazati vizsgálatnál kell figyelembe venni. 2.3.2. Biztonság A csapadék ellátottság időbeni és mennyiségi hiányát kiiktatva az öntözött kultúrák esetében minden évben közel azonos mennyiséget és minőséget állíthat elő a termelő. Ez a piaci (belső-export) feltételek teljesítésének a megszerzett piac megtartásának már ma is - de az elkövetkezendő időben alapvető feltétele lesz. A biztonságos és a minőségi termelés a hozamok fajlagos növelését is megelőző szempont. 2.3.3. Aminőség A minőség főleg a zöldség-gyümölcs, szőlő, de egyes szántóföldi növények esetében is komoly közvetlen hatás - ami az értékesítési árban térül meg (pl. színező öntözés hatása a gyümölcs értékesítési árára). 2.3.4. Terület megtakarítás Az öntözéses termelés eredményességének egyik fontos jellemzője a területmegtakarítás. Ezt konkrétan az azonos tömegű termék előállításához szükséges terület méretével lehet mérni. 2.4. Közvetett hatások 2.4.1. Trágyaszerek hasznosulása Magyarországon az átlagos műtrágya hatóanyag felhasználás egy ha mezőgazdaságileg művelt területre 1980-as évek végén elérte a 240 kg-ot. Az átlagérték nagy szélsőségeket takart, amit egyrészt a növényfajok, fajták, a termelési színvonal és a technológia erőteljesen befolyásolt. A tápanyagfelhasználás - az elmúlt évek visszaesése ellenére - egyértelműen növekedni fog. A tápanyagfelhasználás hatékonyságával kapcsolatos kutatások igazolják, hogy öntözéses körülmények között a N műtrágyák 20-22 %-kal P műtrágyák 12-17 %-kal K műtrágyák 15-20 %-kal jobban érvényesülnek, mint száraz viszonyok között. 14 ©Phare Program HU - 94.05
