Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
2. Dr. Szilárd György: Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai
2. Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai Évenként eltérő mennyiségű csapadék mellett nehezen szabályozható a tápanyag feltáródása és a növény számára való alkalmassá tétele. Ezért jelentős az öntözésnek ez a közvetett hatása. Az öntözés során minden évben biztosítani lehet a kiszórt tápanyag hasznosulását, és egyben a hasznosulás! % növelését, ami egyértelműen a hatóanyag felhasználás csökkentését is jelentheti - mivel az 1 kg szárazanyag előállításához javasolt tápanyag normák nem öntözött körülmények közötti hasznosulással számolnak. 2.4.2. Gyomirtószerek hasznosulása A kemizálás fejlődésével a gyomirtószerek használata terjed. A kiszórt gyomirtószerek azonban a tavaszi változékony időjárás - szélkár, csapadékhiány, stb. következtében - egyáltalán nem, vagy csak részben hasznosulnak. Az elmúlt években több esetben előfordult, hogy az előbbi okok miatt pl. a cukorrépa gyomirtószer kijuttatását - a megfelelő hatás érdekében - 2-3-szor is meg kellett ismételni. A vegyszer kiszórását követő 10-15 mm-es öntözővíz kiadagolásával a gyomirtószer hatását biztonságossá tehetjük. 2.4.3. Öntözésre berendezett területeken jelentkező általános többlet- termelés hatás Természeti adottságaink mellett előfordul, hogy a bőséges nyári csapadék miatt nem, vagy alig kell öntözni. Ennek ellenére az öntözésre előkészített talajokon termesztett növények "többlettermést" produkálnak. Ez abból adódik, hogy a növényt a berendezett területen minden évben "felkészítjük" az öntözésre (fajta, tőszám, tápanyagellátás) és ezt a többlet felkészítést a növény bő csapadékellátottság mellett - öntözés nélkül is - többletterméssel hálálja meg. 2.4.4. Másod, kettős termesztés hatása Csökkenteni lehet a szántóföldi tömegtakarmány termő területeket úgy, hogy az így felszabaduló területeket más kultúra céljára lehessen hasznosítani. Az öntözéses másod és kettős termesztéssel - a nem öntözött körülmények közötti - fővetésű tömegtakarmány mennyiséget lehet hektáronként előállítani. így az alacsony termelési értékű tömegtakarmányt részben fővetésen kívüli területen lehet megtermelni. 2.4.5. Ültetvény telepítés hatékonysága A nagyértékű szőlő-gyümölcs ültetvények esetében, amennyiben a telepítést megelőzően vagy azzal egyidőben történik az öntözési beruházás megvalósulása, növekszik az eredés biztonsága, ezzel csökken a pótlás költsége is. így az egységnyi területre vetített telepítési költséget számottevően lehet csökkenteni. Az öntözés hatása a termőrefordulási idő előrehozatalában, illetve ezzel együtt a gyorsabb ütemű termelés felfutásában jut kifejezésre. 2.4.6. Aktív talajélet Aktív talaiélet fenntartásának és biztosításának egyik feltétele a talajnedvesség állapot - állandó optimális - szinten tartása, annak érdekében, hogy időszakonként se következzék be a talaj baktérium életének "betokozódása". Ezt a feltételt, hazai viszonyok között csak öntözött viszonyok között lehet biztosítani. A Magyar Tudományos Akadémia 1980 évi közgyűlése tárgyalta és elfogadta a "Magyar Mezőgazdaság Agroökológiai potenciálja az ezredfordulón" c. jelentést ami 50 kutatóhely mintegy 400 szakemberének munkája alapján készült. A felmérés az ország egész vegetációjára a szántóföldi növénytermelésre, kertészetre, erdészetre vonatkozott. Phare Program HU-94.05 15
