Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
2. Dr. Szilárd György: Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai
2. Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai 2. Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai A mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyre általánosabban alkalmazott eszköze valamely terület természetes vízháztartási viszonyainak a mezőgazdasági termelés igényeihez való tudatos formálása: a vízgazdálkodás. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás közötti szoros kapcsolat jelentőségét jól érzékelteti, hogy a legtöbb országban a legnagyobb vízfogyasztó a mezőgazdaság. Köztudomású, hogy Magyarország a feltételes öntözés zónájába tartozik, ami azt jelenti, hogy az évek egy részében a természetes csapadék elégséges egy meghatározott szintű növénytermesztési tevékenységhez. Mezőgazdaságunkban a termelési színvonal emelkedése differenciáltan ment végbe. A differenciált fejlődés több tényező együttes hatásának eredményeként (talajadottság, tápanyaggazdálkodás, melioráció, gépesítés, beruházások, vezetés színvonala) stb. alakult ki. A termelés színvonala ennek megfelelően a gazdaságok egy részében az országos átlagnak megfelelően, más üzemekben - e felett, egy sor gazdaságban ez alatt alakult. Az öntözés fejlesztésével szemben - akkor és ott jelentkezik az öntözés iránti komoly és megalapozott igény, ahol és amikor elérkezik a gazdaság a termelésnek olyan színvonalára, ahonnan a továbbfejlődés csak a komplex vízgazdálkodás megvalósításával lehetséges. Liebig, Justus (1803-1873) német vegyész minimum törvénye (1840) szerint a termés nagyságát a rendelkezésre álló tápláló elemek közül a minimumban lévő elem mennyisége szabja meg. Ennek az elemnek a mennyiségét növelve, egyenes arányban nő a termés mindaddig, míg valamely más elem nem válik a többihez és a növény szükségleteihez viszonyított úgynevezett "minimum"-tényezővé. Ebből az is következik, hogy bármely agrotechnikai eljárás - így az öntözés is - csak akkor érvényesülhet megfelelően, ha termésfokozó hatásában egy másik tényező hiánya nem hátráltatja. Ezért nem célszerű az öntözést bevezetni ott, ahol az öntözés nélküli termeléshez szükséges agrotechnikai eljárásokat maradéktalanul még nem alkalmazzák. Az öntözésfejlesztés csak ott lehet gazdaságos, ahol a főbb termelési tényezők már optimumba vannak - vagy rövid időn belül biztosíthatók - s a ráfordításuk további növelése során a víz kerül minimumba. A mezőgazdasági termelők - alapvető lehetőségeiken túl - egyre inkább keresik a termések növelésének új, gyors, hatásos eszközeit. Figyelmük egyre jobban a mechanizálás, kemizálás és a speciális adottságok kihasználása felé irányul, különösen akkor, amikor a vízrendezés révén a lehulló csapadékot már maradéktalanul hasznosítani tudják. A lehullott csapadék megőrzése, hasznosításánk elsődlegessége azonban független a termelés színvonalától. Ez hazai viszonyaink között a gazdálkodás alapvető feltétele. Ahol a lehulló csapadékot nem tudjuk a helyszínen tartani, vízhiány miatt károsodik a növényzet, és ez nagymértékben veszélyezteti az egyre magasabb színvonalú termelés biztonságát, gazdaságosságát. Jelenünket - és az elkövetkező évek fejlődését figyelembe véve - úgy kell szabályoznunk a talajok vízháztartását, hogy a termesztett növények igényeit folyamatosan és gazdaságosan biztosítani tudjuk, és a talajban lejátszódó folyamatos kedvező irányú befolyásolásával a talajok termékenységét növeljük. Ahol ennek a feltételnek eleget teszünk, ott már eleve megteremtjük a magasabb színvonalú termelés alapját. Ott, ahol a természetes csapadék hasznosítását követően a növénytermesztés vízszükséglete - a termelési szint függvényében - nagyobb, ott az öntözéses gazdálkodás bevezetése, fejlesztése egyértelműen célszerű és gazdaságos lehet. Éghajlatunk alatt ugyanis a vegetációs időben csak pótlásra, de semmi esetre sem a mély termőréteg feltöltődésére számíthatunk. Ide kívánkozik Beszédes József, - akit kortársai "Széchenyi István" vízmérnöke titulussal illettek, - 1893-ból származó intelme, mely szerint " Házad udvarából ne ereszd ki az eső vagy hó levét, de ugyanígy határodból, vármegyédből, országodból haszontalanul ki ne bocsássad. mert ez ingyen a természet becses ajándéka". Tehát a fő célkitűzés, hogy a csapadék elsősorban ott hasznosuljon, ahová lehullott. 10 ©Phare Program HU - 94.05
