Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
Bevezetés. A vízrendezés fejlődése Magyarországon
zel elöntött terület). -Belvízrendezés vonatkozásában figyelemreméltó munka volt az Ecsedi láp és a Sárrét ingoványainak megszüntetése. Ebben az időszakban ment végbe a Tisza első kisvizi szabályozása és megkezdődött a Sió csatorna bővitése. A két világháború között emlitésre érdemes vízrendezési munkák: a délborsodi öblözet ármentesitése, a Duna-Tiszaköz belvízrendezésének a Dunavölgyi főcsatorna (Átok csatorna) építésével történt megkezdése. Erre az időszakra esnek az 1940-41-42-es rendkívüli belvízjárásos évek és az 1941. évi dunai jeges árviz, amely több gátszakadást okozott. A felszabadulás után - az újjáépítést követően - fokozódó lendülettel indultak meg a vízrendezési munkák. Legnagyobb az előrehaladás a vízhasznosítás vonatkozásában. A belvízrendezés - bár az említett 40—es esztendők óta jelentősebb elöntés csak egyszer fordult elő (196J. március — 450 000 kát .hold) - módszeresen halad, 1945 óta 88 szivattyútelep épült, az összteljesítmény 200 m^/s-inal növekedett. A kisebb vízfolyások rendezésének előrehaladása, csakúgy mint a folyószabályozásé - a szűkösebb anyagi keretek miatt - általában lassúbb volt, de néhány területen (Zala, Kerka, Völgységi patak, Váli viz, Átalér, stb.) számottevő. A fejezetben foglaltakat egészen röviden összegezve: a török hódoltság-megszűntétől a reformkorig a lecsapolások voltak előtérben. A reformkortól 1846-ig a nagy ármentesitő. folvószabályozó munkákra történő felkészülés, tervezés időszaka, melyek végrehajtása és a 70-es években szükségszerűvé vált belvizrendezés részbeni megoldása 1920-ig tartott. A 50-as évektől kezdődően a vízhasznosítás, elsősorban az öntözés veszi át a vezetőszerepet. 1940-54 között megalapozatlanul túlzott mértékben. Ennek felismerését jelző rendelet (öntözések stabilizációja) óta az egyes vizépitési szakágazatok fejlesztése - a népgazdasági igényekkel és lehetőségekkel összehangolva -az egymásközti összefüggéseket és helyes arányokat szem előtt tartva történik. Jegyzet. E fejezetnél felhasznált irodalom: Babos-Mayer: Az ármentesitések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Vízügyi Közlemények 1939*1. és 2.) Fodor Ferenc: Magyar vizimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vizimunkálatai és eredményei. (Tankönyvkiadó 1957«) Országos Vízügyi Főigazgatóság: Vízgazdálkodásunk számokban. (Műszaki könyvkiadó 1961.)- 6 -
