Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

A. HEGY-DOMBVIDÉKI VÍZRENDEZÉS I« A vizgyűjtőrendezé3 fogalma A talajpusztulás, a talajvédelem és a talajjavitás összefüggése a vízgazdálkodással A vizgyüjtőrendezés a korábban u.n. kultúrmérnöki munkák­nak és néhány mezőgazdasági tevékenységnek komplex szemléleté­ből alakult ki. (Az 1920-as évekig ugyanis a kultúrmérnöki mun­kák fogalmi körébe tartoznak - az ármentesités és folyamszabá­lyozás kivételével - tulajdonképpen az összes vizügyi felada­tok, sőt a szikjavitás is.) A mezőgazdaság és az ipar fejlődé­sével egyes munkaterületek - mint azt az előzőekben már láttuk - túlnőttek a kultúrmérnöki szakágazat keretein, igy a kultúrmér­nöki munkákon, illetve a hegy-dombvidéki vízrendezésen szorosan véve ma a kisebb vízfolyások rendezését, a vízmosások megköté­sét és a lecsapolások végrehajtását értjük. A hegy-dombvidéki tározási igények mellett elsősorban a mederfeliszapolódások állandó folyamata tette kétségtelenné, hogy a mederrendezések vonalas jellegű munkájától tartós eredmény csak akkor várható, ha a vízgyűjtőterületeken is megfelelő - elsősor­ban mezőgazdasági, erdészeti - beavatkozások történnek. A viz- gyűjtőrendezés tehát szükebb értelemben az említett vízrende­zési műszaki munkáknak és a tala.ivédelmi műszaki, valamint mező- gazdasági. - szükség szerint tala.j.iavitási - továbbá erdészeti munkáknak összehangolt egyidejű végrehajtása, tágabb értelemben hozzávéve még a mezőgazdasági vízhasznosítások megvalósítását. (A munkában lévő Országos Vizgazdálkodási Keretterv már ebben a szemléletben tartalmazza a műszaki talajvédelmi munkákat is.)- 7 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom