Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

Abban az esetben, ha a vízmosás közvetlenül csatlakozik valamely vízfolyáshoz, és rendezésük,valamint felvételük egyidejűleg történik, a vízfolyás felvétel a vízrendezésnél tanult módszerrel történik.

s

A vízmosás felvételéhez a fenéken és a vízmosás valamelyik peremén alapvonalat kell fektetni. Ha a szakadék széles, akkor mindkét szélén szükség van alapvonalra. Az alapvonal kitűzése, állandósítása, vízszintes és magassági bemérése (szintezése) után következik a szelvényezés. A helyi adottsághoz igazodóan 50-200 m-kint kell szelvényeket felvenni.

A szelvényezés után következik a keresztszelvények felvétele. A keresztszelvények 50-200 m, illetőleg a vízmosás tagoltságától függően ettől sűrűbben is felvehetők. Ahol előreláthatóan műtárgy lesz, a szelvényezést és keresztszelvényfelvételt sűrűbben, - egymástól 5-10 m - távolságban kell végrehajtani. Ilyen részletességű felvétel szükséges a vízmosás felső végénél, ahol rendszerint fejgát, illetőleg surrantó létesül.

Különös gonddal kell eljárni egyes épületek, községi belterületek, műtárgyak bemérésénél, ahol a megbízható pontos méretek a tervezés alapfeltételét képezik.

A külső mérés befejezése után következik a felvételi anyag feldolgozása.

A belső munka a következő feladatokból áll:

a) alapvonal felrakás

b) szelvények bejelölése

c) keresztszelvények felrakása

d) hosszelvények elkészítése

a) Az alapvonal a helyszinrajzzal azonos méretarányú,

I

b) a szelvényezés az alapvonal felhasználásával ugyancsak a helyszinrajz méretarányában történik,

c) a keresztszelvényeket általában torzítás nélkül 1:100, ritkábban 1:200 méretarányban mm papiron ábrázolják. Nagyobb vízmosások esetében a hossz- és a magassági mérték különböző lehet (torzított)

d) a hosszelvényt a keresztszelvényekből kell összeállítani. A hosszelvény lényegében három vonalat tartalmaz: a vízmosás legmélyebb pontjait összekötő fenékvonalat,- 63 -