Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Harc a Tisza-szabályozás megkezdéséért

mennyiben a közállomány által továbbra is gyámolí- tatnék a kereskedés főeszközévé váljanak . . .”T1

A Társulat „Szerződvényét” és „Alapszabályait” Széchenyi azonnal bemutatta a nádornak és már február 18-án nagyon határozott hangú emlékirattal a király elé terjesztette:

„Magyarországon egy nagy magántársaság alakult, mely Felséged védelméért esengve a Tisza-vidék szabályozását tűzte ki célul, mint ahogy ez a Magyar Királyi Helytartótanács által beküldött és általam ezennel átnyújtott iratokból kiderül. . .

A kérdéses szabályozás előirányzott költségei 6 milliót tesznek ki. Ezzel szemben 2—3 millió hektár túlnyomórészt legjobb minőségű talajt nyernénk, úgy hogy a költségekhez képest a várható nyereség a legragyogóbb arányt mutatja ... a kormány .. . véleményem szerint habozás nélkül jelentse ki, hogy kölcsönözni óhajtja a szükséges 6 milliót” . . .73

A vázolt előkészítés után Széchenyi nagy energiával és fáradtságos utánjárással megszerezte a munkálatok megkezdéséhez szükséges pénzalapot. Eljárása eredményéről már a Társulat következő választmányi gyűlésének beszámolhatott; az induláshoz szükséges „cassa” biztosítva van:

„Őfelségének kegyelmes közbenjárására a b.Rothschild, Arnstein Eskeles, s Sina házaknál a társulat számára 400 000 ezüst forintig megnyitott hitel. Ezen kölcsöntőke szaporítva az Ö Felsége által sóári alap- bul a szabályozás folyamata alatti évekre adományozott évenkénti 100 000 ezüst frtal, s a kir. kincstárbul két évre megajánlott 50 000 ezüst frtal, képezte azon tökét, mellyel a társulat munkálkodását megindít5*

67