Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Harc a Tisza-szabályozás megkezdéséért

háttá. Ezen 550 000 ez.frt pénzalap mint kölcsöntár megnyittatott a tiszavölgyi birtokosok számára, mi- bül 5°/0kamatra s részenkénti törlesztésre adatott a társulat egyes osztályainak a szükséges pénz, a szabályozási munkák megkezdésére.” (Véleményes Jelentés a Tiszaszabályozási Ügy fejlődésérül. 16. p.)7'1

Közben Vásárhelyi Pál éjt nappá téve dolgozott a szabályozási terv elkészítésén, 1845. június 8-án benyújtott, elveiben elfogadott, de részleteiben kidolgozandó „Előleges javaslata” alapján. Tervét „A Tisza folyó általános szabályozásé .. .”-t a Társulat Választmányának 1846. március 25-i és azt követő ülésein ismertette. A sorozatos üléseken kialakult viták során terveit védelmezve az 1846. április 8-i ülésen szívszél- hüdést kapott és meghalt.

Bármennyire megrendítően hatott Vásárhelyi Pál halála a rossz „ómenek” iránt egyébként is nagyon fogékony Széchenyire, a megkezdett munka nem állhatott meg. A műszaki vezetésre ideiglenesen Keczkés Károly főmérnököt kérték fel és irányításával a munka folyt tovább. Egyes helyi érdekeltségek a vidékükre előnytelennek vélt Vásárhelyi-féle tervek megváltoztatása érdekében a tervek felülvizsgálására szakértők meghívását kívánták. Ellenőrző szakértőnek Francesconi udvari tanácsost és Paleocapa velencei építési igazgatót hívták meg. Francesconi elfogadta Vásárhelyi javaslatait, a választmány azonban Paleocapa némileg eltérő „ellentervét” tette magáévá. Széchenyi — tartva a huzavonával járó időveszteségtől — engedett és nagy vonalaiban elfogadott szabályozási tervvel készült 1846. évi második tiszai szervező kőrútjára s az augusztus elejére Debrecenbe kitűzött második társulati közgyűlésre.

68