Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

Küzdelme a Duna szabályozásáért és a gőzhajózás fejlesztéséért

előtt tartania, önnek emelnie kell Magyarország adózó erejét. Hogyan? A Duna szabályozásával . . .

E tárgyat az országgyűlés elé kell vinni, mert ez fogja a magyarságot felemelni. Ennek háromszoros haszna is lenne: több szántóföld, jobb levegő, láz pedig nincs; a kereskedelem feljavulása; végül a magyarság kapcsolatba kerülhetne végre a többi népekkel, mert most zsákban vagyunk. — Kérdés: ki csinálja ezt meg és ki fizeti? A felelet megvan rá: én és az adókból fedezzük. Az országgyűlésnek meg kell magyarázni, hogy ennek meg kell történnie, hogy hogyan, arról nem fogunk beszélni.”*'1

. átok hazánkra nézve a Duna, — mennyi kárt teszen, — minő kevés hajót hord, — holott a mi számunkra látszik alkotim lenni ezen csatorna, melyen oly könnyen lehetne segíteni.IJ

..A Vaskapuig alig van nehézség nagyobb hajók, különösen gőzhajók előtt. Tengeri hajók használata azonban nem látszik kivihetőnek Galacon innen . . . — Tengeri hajókkal a Vaskaputól a Fekete-tengerig lehetne vitorlázni vagy úszni, sőt Pestről is, ha a Dunán a Dráva torkolatáig néhány átvágást csinálnak, azután Moldvától Orsováig és a Vaskaput szabályozzák.”™

Galaczból Döbrentei Gáborhoz (július 27-én),,. . . ha fáradtsággal, áldozattal is, — semmiért nem adnám, hogy ezen dicső víz csatornát átevedztem, mely egy kis jóakarattal magyar honunkat kevés évek után egy századi felemelkedésre bírhatná.”77

Konstantinápolyból gr. Reviczky Ádámhoz, augusztus 13-án:

„Tegnapelőtt szerencsésen megérkeztünk — és azt merem állítani, hiúság nélkül, hogy Kegyelmes Úrnak a Duna tárgyairul oly jelentést fogok tehetni, melynek keze és lába van . . .”7S

Konstantinápolyból Döbrentey Gáborhoz, aug. 13-án: „Ugyancsak talpraesett jelentést tehetünk a