Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)
Széchenyi István jelentősége, példája
nak, sovinizmusnak valamilyen rosszízű vonása ke- keveradett volna. Az egész magyar „nemzetiségért” küzdött, a szó legtisztább emberi értelmében, s elsősorban a legel- nyomottabb társadalmi rétegek, osztályok felszabadítását, állampolgári egyenlőségre emelését tűzte ki célul. A jobbágyság eltörléséért nemcsak küzdött, hanem példamutatóan cselekedett is. Ennek bizonyítására álljon itt saját jobbágyainak sorsát, egyengető, levele j ószágigazgató j ához: „Director Ür tudja, hogy mely terhek vannak vál- laimon. s hogy annál fogva birtokom nagy csorbulást nem szenvedhet. Tudja más oldalról, hogy mennyire tisztelem s mennyire tartom szentnek azt, ami a jobbágyé, s hogy mennyire van szívemen az ő jóvoltoknak s gyarapodásoknak előmozdítása . . . Mindezek következtében azt kívánom, hogy a Nagy-Czenki helység lakosaival a következő egyezés nevemben végrehajtassák: 1. Az egész határ osztassák két részre, úgy hogy az uraság a felosztás után semminemű marháit a parasztság részére — és viszont a parasztság a marháit az uraság részére ne hajthassa. 2. Legyen a parasztságé a határnak nagyobb és termékenyebb része. 3. Adassanak ki a census földek több esztendőre, hogy azokat a jobbágy bátran használhassa. 4. A jobbágyságnak része legyen ügyesen s czélirá- nyosan felosztva, úgy, hogy egy tábla őszi, a másikba tavaszi, a harmadik táblának egy részében pedig lóher a jobbágyság vonyós marhái számára vettethessék. 5. A dűlők s földek ormain nem különben az utak mellett s rossz földeken a jobbágyság szederfákat ültethessen, melyek kertészem által ingyen szolgáltassanak ki. Tudom, hogy a jobbágyság ily változásoktól tart, s fél, mert valljuk meg igazán, az uraságok közönségesen a jobbágyak kára által keresik jövedelmeik fölemelését, de én oly szembetűnően akarom a jobbágy8» 115
