Mészáros Vince: Gróf Széchenyi István al-dunai diplomáciai kapcsolatai (Források a vízügy múltjából 8. Budapest, 1991)
A kötetben használt rövidítések jegyzéke
adni avégett, hogy az említett mérnökök megkapjanak minden segítséget és minden szükséges támogatást, melyet jószomszédainktól remélünk. Munkám célja a Duna hajózhatása, ha élhetek ezzel a kifejezéssel; s hogy teljes nyíltsággal és őszinteséggel fordulok Önhöz, ez azért van, mert egészen bizonyos vagyok benne, hogy Excellenciád teljes mértékben osztja nézetemet, miszerint ha a láncaitól megszabadított Duna nem csupán a kisméretű hajók számára válik hajózhatóvá, hanem a gőzhajók számára is, az felbecsülhetetlen nyereség Magyarország és Oláhország részére - az Osztrák Monarchia és az egész nagy Orosz Birodalom számára pedig egy egészen új gazdagság forrása lesz. 6 Nem vagyok diplomata Excellenciás Uram, egész életemet katonai szolgálatban töltöttem, gyűlölök minden kertelést és körmönfontságot, - őszintén meg kell vallanom, szilárd szándékom, hogy felkeressem Önt Bukarestben, 7 gőzhajóval Ruscsuig Bécstől 6-7 napig tart az út. 8 Ez nem nagyon zavarna, különösen ha Ön kitüntetne jóságával és jóindulatával; csupán arról van szó, hogy „mikor". Lehetséges, hogy már az 1834-es esztendőben sor kerül rá! Fogadja Excellenciád legmélyebb tiszteletemet és tudassa velem, hogy Bukarestben marad-e az ősz folyamán. Legyen bár vesztegzár 9 a visszajövetelkor, szeretném magamnak megszerezni azt az örömet, hogy ellátogassak oda - de ez alkalommal hintón - és abban a megtiszteltetésben lehessen részem, hogy megismerhessem Önt és személyesen vitassuk meg azt az ügyet, amelyről bátorkodtam informálni, és amely bizonyára egyike a legfontosabb dolgoknak. Excellenciád legalázatosabb szolgája. Orsova, 1833, július 31. gróf Széchenyi István JEGYZETEK 1 Ltsz.: 28-17.664. A levél másolat Széchenyi levelezőkönyvéből (MTA Kézirattár). Utalást lásd Széchenyi: Napló, 1833. júl. 31-i bejegyzésben (MTA K. 181/1-61). 2 Orsova, a Vaskapu előtti határszéli község a Duna bal partján, a Cserna folyócska torkolatánál, egykori római Castrum: Tierna. Vele szemben, a Duna jobb partján, szerb területen középkori erőd állott, az orsóval török pasa parancsnoksága alatt. 3 Kiszeljov (Kissilev), Pável Fjodorovics orosz cári tábornok, majd altábornagy, a moldvai ós havasalföldi román fejedelemségekben az 1829. évi drinápolyi orosz-török békeszerződésben kicsikart - az orosz protekturátust elismerő engedmény folytán román földön a cár képviselője, A fejedelmek cári „pártfogója", 183C—1834 között a fejedelmi diván (tanács) elnöke, lényegében a terület szinte korlátlan ura. Kikerülése megakadályozhatta volna a havasalföldi fejedelemmel való jó kapcsolat kiépítését, Széchenyi munkájának zavartalan folytatását. Kissilev nevéhez több jószándékú kezdeményezés fűződik. 4 Csernec (románul Cerneti) a Vaskapu alatt, román területen a Drobeta-síkon fekvő nagyobb község, körzeti igazgatási központ volt. s A moldvaiak a 19. sz. első felében „moldovánok"-nak, a havasalföldiek „vlach", „vallach", magyar fordításban oláhoknak nevezték magukat. Az oláh elnevezés a kora-középkor óta általánosan használatos, - korántsem pejoratív - népnév. A „román" népnév a 17. sz-tól fordul elő Inkább Irodalmi síkon. Széchenyi még nem Ismerte. Általánossá csupán a két fejedelemség egyesülése (1859) után vált. A félreértések ós az anakronizmus elkerülése végett a havasalföldi román nép megjelölésére a közölt dokumentumok fordításaiban a „vallach" népnevet használjuk. 8 A cári Oroszország ós a törők hódoltsági területek között fekvő Moldva ós Havasalföld, - akarva-akaratlanul belekerült az orosz-török háborúk sodrába. A románok a török iga alóli felszabadulást remélték az oroszoktól, de sorozatosan csalódtak, a cár magának akarta megszerezni e területeket. Az orosz-török háborúk során (1736,1768,
