Mészáros Vince: Gróf Széchenyi István al-dunai diplomáciai kapcsolatai (Források a vízügy múltjából 8. Budapest, 1991)

Függelék

Általánosan ismert a Vaskapu, vagy Demarka

4 nevű sziklaszoros a katonai határőrvidék és Szerbia közt. Tachtalinál,

5 a forgón alul, az egyik partot egy sziklasor szűkíti össze, amely a Duna felett, a szerb parton, mintegy kétszáz lépésre húzódik; az ausztriai részen széles vonalon és függőlegesen esik a sziklafal. A Dunának ezt a szakaszát Tachtali és Demarka között, ahol a dunai hajózásnak két veszélyes pontja van, Alibégnek hívják. Egy roppant arányú, messze csillogó, fej alakú kőtömb adott alkalmat erre az elnevezésre. A víz nyílsebesen és szörnyű erővel robajlik át a Vaskapu-szoroson, s aztán jobb felé mindjárt el is szélesül. A szerbek ezt a szorost Gorne Cserdat-nak nevezik (azaz felső-), megkülönböztetésül a másik Dorne Cserdától (felső szorostól),

6 amelyik lejjebb van, Orsova és Kladova

7 között. Azoknak az akadályoknak eltávolítására, melyek Moldova falu és a Vaskapu között a Dunán való hajózást gátolják, Széchenyi gróf nagyon sokat tett és fáradozott. Az ő vezetése mellett 1834. októberében kezdték meg a forgalomgátló szikláknak lőporral való kirobbantását. Naponta mintegy ezer robbantó dolgozott Linkova és Zsitvicza közt a vízesésnél. A legfelemelőbb jelenetek közé számítható az a látvány, amelyet egyfelől a pusztulással és rombolással teljes sziklaroncsok és tépett bokrok között áradó Duna, másfelől a munkálatokat vezető, s kiállított őrszemeket oktató mérnökök nyújtottak. A sziklavágók, robbantók a közeli császári királyi bányákból, főleg Újmoldovából kerültek ki, ahol rövid időre az összes munkálatokat beszüntették, hogy teljes erővel segíthessenek a Duna gonosz szikláinak eltávolításában. A víz szokatlan esésétől is támogatva, olyan eredménnyel haladt a munka, hogy hozzávetőleges számítás szerint több mint ezer köböl követ robbantottak ki és vittek partra. November elején ment végig először egy gőzhajó a csatornán, és egyszerre eloszlott és megszűnt minden kétség, amely szerint a dolog céltalan vállalkozás, mert sohasem fog ott hajó végigmenni. Egyszerre magasra lobbant a remény s megerősödött a meggyőződés, hogy az állam kormánya általános jótéteményt nyújt azon az elhagyott, vad vidéken. Az angol M. J. Queen,

8 aki 1834. októberében megfordult ott, (dunai útjáról írt naplójában) ezt mondja az éppen bevégzett sziklarobbantásokról: „Egy nagy csomó ember sürgött-forgott ott. A feltornyosuló sziklatömböket aknázták alá, hogy robbantással eltávolíthassák az útból. A megrontott sziklákat a partra hordták, amely csak úgy visszhangzott a munka zajától, hangos kiáltozásoktól, a csákányok és kalapácsok szapora kopogásától, a feszítő és emelő vasak, vésők és lapátok hangos tevékenységétől. A függőlegesen meredező kőfalakba 28-30 tenyérnyi magas alagutat fúrtak (mint a Themsenél), s én, bármilyen mesteri ügyesen volt is csinálva mindez, egy lépést sem mertem volna ott tenni, annak a világos átlátása nélkül, hogy bármely pillantban porrá zúzhatott volna valamelyik szikladarab, ami véletlenül a fejem felett meredező szirtekből leszakadt volna. Ahol a sziklafalak kissé beljebb álltak, ott kevesebb volt a munka. Ott pedig, ahol a sziklafelület mélyebbre süllyedt, mint amilyen vonalra tervezték az utat, pedig egyesítette magában a megingathatatlan erőt a szép, díszes kivitelt, úgy, hogy nekem a régi rómaiak alkotásait juttatta eszembe. Egy egész völgyet töltött meg a sok hevenyészett kunyhó és bódé, amelyek a munkások és hozzátartozóik, valamint a felügyelő ausztriai hivatalnokok lakásául szolgáltak. Mindenki jött-ment, tevékenykedett; mosás és szárítgatás, fonás és kenyérsütés jelenetei hullámzottak az ember előtt. Én gyönyörködve néztem az emberi szorgoskodásnak ezt a mozgalmas képét, amilyent Bécs óta sehol nem láttam." Ezeknek a forgalmi akadályoknak az eltávolítása nagy hasznára és javára lesz a hajózásnak, főleg a gőzhajózásnak, az összes kereskedelmi érdekeknek. Egyebek között főleg Havasalföld és Moldva kereskedelmi kapcsolataira fog ez áldásos és termékenyítő jótéteményt jelenteni, egyben jelentékeny ipari életet is fog ott teremteni,