Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.2 A vízkivétel művei

Állandó folyami szivattyútelepek Nagy öntözőrendszerek vízellátását - amennyiben gravitációs vizki- vételi lehetőség nincs — állandó jellegű szivattyútelepekkel oldják meg. Az elmúlt évtizedekben több nagy vizkivételi szivattyútelep létesült. A Tisza­füredi Öntözőrendszer vízellátását biztosító tiszaörvényi szivattyútelep a folyó medrébe épült a vasbeton szivóakna, a gépházban elhelyezett három villamos motorral hajtott szivattyú H = 9 m-nél összesen 6 m^/s kapa­citású. A tiszakeszi szivattyútelep 1950-ben készült el. Működése kettős: 5 m /s vízmennyiséget képes szállítani a Tiszából öntözési és haltenyész­tési célra ill. belvizes időszakban a Tiszába. A kiskörei vízlépcső öntözőrendszereinek kapcsolódó beruházásaiként több nagy kapacitású vizkivételi szivattyútelep létesül. Ezek közül az NK (Nagykunsági) XIV. öntözőfürt főműveinek 35. jelű műtárgyát mutatjuk be (1/10. és 1/11. ábra). 3 A szivattyútelep lehetővé teszi, hogy a Kettős-Körösből 11, 5 m /s vízmennyiséget a D-l jelű öntözőcsatornába jutassanak. Az ábrákon nagyon jól megfigyelhetők azok a szempontok, amelyek egy ilyen jellegű műtárgy tervezésénél döntü jelentőségűek. A folyami szivattyús vízkivételeknél a kü­lönböző vízigényeket - a változó vízállások figyelembevételével, jó hatás­fokkal— kielégítő szivattyú egységeken felül a szivóakna-gépcsarnok legked­vezőbb elhelyezését és biztonságos alapozását, a víznek a szivattyúkhoz (esetleg uszadékfogó gerebrácson át) való vezetését a legnagyobb körülte­kintéssel kell megoldani. Tekintettel kell lenni az árvízvédelmi szempon­tokra (töltésátvágás, ideiglenes elzárás stb.), a nyomóoldalon nagy sebes­séggel kifolyó viz energiájának csökkentésére, valamint a telepnek a villa­mosenergia-hálózatba való helyes és megbízható becsatlakozására. A fenti szivattyútelepnél alkalmazott CLT 1200 tipusu szivattyúk jel­leggörbéi az 1/12, ábrán láthatók. Tavi vízkivételeknél rendkívül fontos a szívócsőbe jutó viz iszaj)- ill. homokmentességének biztosítása. Az 1/13. ábrán a balatonaligai öntöző- fürt fővizkivételének hossz-szelvényét tüntettük fel, ahol a homokmentes­séget egy vízbe épített körgát biztosítja. Innen jut a megszűrt öntözővíz gravitációsan a szivattyúk közös szivóaknájáig. A balatonaligai öntözőfürt ismertetésére még a későbbiekben rátérünk. Úszó szivattyútelepek. Állandó parti vízkivétel helyett kevés mélyépí­tési munkával, rövid idő alatt, viszonylag olcsón létesithetők az úszó szi­vattyútelepek. A vízállás változása üzemüket nem zavarja. 10-15 éves élet­tartamuk azonban rövid. Az öntözési üzemen kívüli időt téli tárolóhelyen töltik, ahová vizi utón vontatják az uszómüvet a szivattyús gépcsoportokkal. Az üsző vizkivételi mü további fő részei: a csuklós nyomócső és a parti nyomóakna. Az uszótest az igényeknek megfelelően több szivattyút hordoz­hat. A szivattyúknak a vízzáró csuklóju nyomócsőhöz való hidraulikailag he­lyes csatlakozása igen lényeges. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom