Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.2 A vízkivétel művei
A közép- vagy nagynyomású szivattyús gépcsoportok hálózatra kapcsolt villamos-, Diesel- valamint Diesel-villamos lizemüek lehetnek. A nyomócsőből érkező öntözővizet fogadó parti csillapitó-osztó akna, nyílt csatornás továbbvezetésnél készülhet vasbetonból és burkolt földmederből. Öntözőcsatornákból alacsonyabb rendű öntözőcsatornába való vizki- vétel tervezéséhez ismerni kell a magasabb rendű csatorna legnagyobb és legkisebb üzemvizszint- és vízhozam-adatait, s ezt össze kell vetni az uj csatorna tervezett adataival. Ismerni kell továbbá a magasabb rendű csatorna viz szintszabályozási rendszerét, valamint üzemi viszonyait, vagyis a vízszolgáltatás kezdő- és befejező időpontját, továbbá az előirányzott üzemszüneteket. A vízkivétel lehet gravitációs vagy gépi, de létesítése sem tervtől eltérő duzzasztást, sem mederelfajulást nem idézhet elő. Belvízcsatornából való öntözővizekivétel esetén az öntözőcsatornákra érvényes szempontokon kívül még a legnagyobb belvizlevonulási szintet és ennek gyakoriságát is ismerni kell. Belvízcsatorna egyébként csak akkor használható fel öntözővíz-szállításra, ha az nem sérti a belvízvédelem érdekeit, azaz ha: az öntözővíz áramlási iránya megegyezik a belvizével, az öntözővíz szintje nem akadályozza a belvíz bevezetését, az öntözés céljára szolgáló müvek nyitott állapotban a legnagyobb belvizlevonulás idején nem okoznak a megengedettnél nagyobb duzzasztást és mederelfajulást, valamint a levonuló belvíz kémiai összetétele az öntözésre előirt feltételeknek megfelel. Csatornából magasabb vizszintü csatornába való emeléshez átemelő szivattyútelepet alkalmaznak. Az átemelő szivattyútelep főbb részei általában a következők: az előcsatorna, rendszerint burkolt az előálló sebességnövekedés miatt, a betétgerendás elzárás, két betétgerenda-sorral, a gerebbel ellátott sz ivócsatorna, vizkivételi akna a viz szintész lelő aknával és a beleépített szivattyús gépcsoporttal (szívócsővel), a nyomócső (szerel- vényeiyel), a nyomóakna a müszeraknával és a kettős betétgerendás elzárással, a burkolt utócsatorna a villamosenergia-ellátás és berendezései, világítás, bekötőút, térburkolat, kerítés stb. (lásd 1/10. és í/ll. ábrákat). 1.234 NYOMÁSKÖZPONTOK A nyomásközpont zárt, egyszerűsített felépítményű vagy nyitott szivattyútelep az esőztető öntözéshez szükséges nyomásviszonyok előállítására és az öntözővizigények kielégítésére. A gépészeti és más berendezések kiválasztása is csak a hálózat igényeinek függvényében történhet. Az öntözőrendszer és a nyomásközpont gé. pészeti berendezése szerves egységet alkot, melyek egymással kölcsönhatásban vannak. Megtervezésük komplex feladat, mely 2-3 közelitő lépésben történik, az öntözőrendszer, az építmények, a villamos berendezések, és 55
