Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
2. Vízbeszerzés, víztermelés
2. Vízbeszerzés, víztermelés A rétegvíz-minőség kialakulását kiváltó okoknak megfelelően vannak regionális jellemzői a vízminőségnek - Ca, Mg, keménység - és vannak (döntő többségében) helyi jellemzői. A várható vízminőség megadásánál különös figyelmet kell fordítani a helyi jellegű vízminőségi összetevőkre. 2.1.4 A karsztvíz A CO, hatására nagymértékben oldódó hasadékos kőzeteket karsztosodó (karszt) kőzeteknek hívjuk. A karsztvíz így a karsztosodásra hajlamos kőzetek, elsősorban a mészkövek és dolomitok hézagaiban, járataiban, üregrendszerében tárolt víz. Kisebb jelentőségű a gipsz, kősó karsztvize. A „karszt” tulajdonképpen morfológiai fogalom, a szerb krst = kopár szóból származik. Jelenti azokat a sajátos morfológiai jelenségeket, amelyek visszamaradó málladék nélkül tökéletesen oldódó kőzetek sajátságai. Tipikus felszíni karsztjelenségek: • Ahegyek, fennsíkok felületén kerek vagy elliptikus bemélyedések, dolinák, töbrök keletkeznek. Oldalaik néha sziklásak, függőlegesek, néha pedig lankásak, tölcsér- szerűek. Átmérőjük néhány métertől több kilométerig terjed. • Kisebb-nagyobb sziklanyílásokon, barlangokon a hegy belsejébe lehet jutni. Ezek a nyílások vagy a hegyoldalban vannak, vagy a hegyek tetejéről lehet több száz méter mélységű aknabarlangon, zsombolyon a mélybe ereszkedni. • A csapadékvíz rövid felszíni folyás után víznyelőkön keresztül eltűnik, majd többnyire lényegesen megszaporodva, bővizű források (karsztforrások) alakjában újra megjelenik a hegység lábánál. • A szálban álló sziklákon csatomaszerű oldási nyomok, barázdák (ördögszántás, azaz karr) figyelhetők meg. • A karsztos vidéket sokszor csak vékony humusztakaró borítja. A tektonikailag igénybevett, összetöredezett kőzettömegek a földkéreg mozgása következtében egy idő múlva kisebb-nagyobb mértékben kiemelkednek az erózióbázis fölé, s ekkor megindul bennük a felszín felől a karsztosodás. Jelentékenyebb karsztjelenséget tehát csak az erózióbázis fölé emelkedett mészkő, illetve dolomitrétegekben találunk, amelyek természetesen később ismét részben vagy egészben az erózióbázis alá süllyedhettek. A karsztosodás az erózióbázis fölé emelkedett mészkőben és dolomitban részhetTkémiai, részben fizikai mállás és eróziós, mechanikai hatásokra jön létre, a tektonikailag előzőleg meghatározott irányok és helyek figyelembevételével. Nagyobb, tágabb karsztvíz járatok a tektonikai vonalak mentén alakultak ki. A csapadékvíz a levegőből a felszínre hullva, s ott beszivárogva a talajból jelentékeny mennyiségű szén-dioxidot tud felvenni. A humuszos talajok levegőjében - különösen nagy szervesanyag-tartalom mellett (pl. erdőtalajban) - a C02-tartalom nagyobb 1%-nál, de sok esetben a 10%-ot is meghaladja. A talajfelszínről beszivárgó csapadékokra azonnal hat a talajszemcsékhez tapadó vízzel nagy felületen érintkezésbe kerülő talaj levegő, s így a beszivárgó víz mindjárt a talaj levegőben uralkodó parciális nyomásnak megfele46
