Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3.2.3 Ülepítés A felszíni vizekben mindig találhatók kisméretű homokszemcsék, ezenkívül ásványi vagy szerves eredetű iszaprészecskék, amelyek a víz turbulens mozgásra következtében lebegésben vannak és nem képesek kiülepedni. Ezen lebegőanyagok eltávolításához a víz áramlási sebességét a lamináris tartományba kell lecsökkenteni. Ilyen sebességviszonyok mellett, a víznél nagyobb fajsúlyú és a kolloid méretnél nagyobb jellemző méretű részecskék leülepednek, tehát alkalmasan megválasztott műtárgyban a vízből elválaszthatók. 3. Víztisztítás, vízkezelés 3.2.3.1 Az ülepítés elmélete Diszkrét lebegő részecskék mozgása közben a gravitációs erő, a felhajtóerő és a súrlódási erő hat. A függőleges irányú mozgást a gravitációs és a felhajtóerő különbsége határozza meg. A két erő eredője az alábbiak szerint határozható meg: Fe =gV{Qr-Qv) (3.2.3.-1) ahol Fe a lebegő részecskére függőleges irányban ható eredő erő N-ban g a gravitációs gyorsulás, 9,81 m/s2 Qr a lebegő részecske sűrűsége kg/m3-ben Qv a víz sűrűsége kg/m3-ben V a részecske térfogata m3-ben A részecske mozgásakor az elmozdulással ellentétes irányú súrlódási erő lép fel, amely nagysága az alábbi összefüggéssel írható le: F = CsArQv^- (3.2.3.-2) ahol F a súrlódási erő N-ban Ct a Newton-féle súrlódási együttható A, a részecskének az áramlási sebességre merőleges felülete m2-ben v, a lebegőanyag mozgási sebessége m/s-ben. A gömb alakú részecske esetén a súrlódási együttható az alábbiak szerint függ a Reynolds-számtól (Re) 24 Cs = — ha Re < 0,5 (3.2.3.-3) Cs = — + -L + 0,34 ha 0,5 < Re < 104 (3.2.3.-4) Ülepedéskor: Re = vü dr v (3.2.3.-5) 92
