Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
4.5S. Árkos szivárgók építése és fenntartása Az árkos szivárgók építésének munkaszakaszai: — földkiemelés; — dúcolás; — fenékcsatorna elkészítése; — szívótest és védő szűrőréteg betöltése; — talajvisszatöltés, esetleg a szivárgó fölötti felszíni burkolt árok elkészítése. A szivárgókat, mint minden vízvezető létesítményt alulról felfelé, ellenkező irányba haladva építjük. Az építéssel kapcsolatban két általános megjegyzést kell tennük. Az egyik a munka gondosságát hangsúlyozza; a szivárgó teljes egészében betemetésre kerül, későbbi, a gondatlan kivitelezésből származó meghibásodások helye és oka rendkívül nehezen fedezhető fel, javítása nagyon költséges. A másik megjegyzés: a szivárgókat talajfeltárási adatok és helyi tapasztalatok alapján tervezzük; a talajrétegek lefutását, a vízadó rétegek helyét, a víz nyomását stb. a tervezés során nem ismerjük pontosan. A szivárgóárok kinyitása viszont olyan talajfeltárást jelent, amelynek ismeretében a rétegződésre és a talajvízre tett feltevések jól ellenőrizhetők és szükség esetén korrigálhatok. Ezért gyakran előfordul, hogy az eredeti terven, a szivárgók magassági és vízszintes vonal- vezetésén változtatnunk kell. Magát a tervet tehát inkább csak kerettervnek tekinthetjük: a helyszíni építésvezető és a tervezői művezetést végző mérnök feladata, hogy a szükséges változtatásokra felhívja a figyelmet. 4.551, A szivárgó földkiemelése Itt mutatunk rá a szivárgóépítéssel kapcsolatos baleseti veszélyekre is: minthogy szivárgókat legtöbbször csúszásra veszélyes, vizet tartó vagy vezető rétegek átszelésével kell megépítenünk, az omlás- és csúszásveszély a szokásos árokkieme4.90. ábra. Kis mélységű szivárgók keresztmetszetei állékony talajban min 15 cm 4.91. ábra. Szivárgó munkaárkának méretei függőleges pallójú dúcolás esetében (az s méret a dúcpallók között értendő) Szádfalazásnál s = 0,80 m; vízszintes dúcolásnál s=1,20 m, függőleges dúcolásnál s=1,50 m. A h magasság a rendelkezésre álló pallók hosszától függ, mert a pallók végét levágni gazdaságtalan, de a pallózás a visszapergés meggátlása végett legalább 15 cm-rel a terepszint fölé érjen lési munkákhoz képest fokozottabb, ezért a munka minden fázisában gondosan be kell tartani a balesetvédelmi előírásokat. A baleseti veszélyt csökkenthetjük, ha mindig csak rövid szakaszokat tartunk nyitva, ami a munka helyes szervezésével és az anyagszállítás jó megoldásával biztosítható. A szivárgók építésének végrehajtása, szélessége, valamint a dúcolás módja az árok mélységétől, a talaj minőségétől (konzisztenciaállapotától) és a várható talajnyomások nagyságától és irányától függ. Egy 1,00—1,20 m mély árok, amelynek alsó része legalább 0,30 m mélyen a vízzáró talajrétegbe van bevájva, a felszínen 0,50 + 0,80 m indulási szélességgel rendszerint dúcolás nélkül is kiásható. Az alagcsövek elhelyezéséhez 0,20—0,30 m fenékszélesség kell. 1,20—2,40 m mély szivárgó indulási szélessége 0,80 + 1,20 m. Ha a fenékcsatorna itt is csak alagcső, akkor először csak 1,00—1,40 m mély árkot ásnak, 0,60—1,00 m fenékszélességgel, és ebből utólag mélyítik le azt a keskenyebb árkot, amelynek fenekére az alagcsöveket az árok egyik oldalán maradó padkáról lenyúlva helyezik el (4.90. ábra). Nagyobb mélységű szivárgó munkaárkát általában függőleges oldalfallal képezzük ki. Ha elég hely áll rendelkezésre, akkor a talajvízszintig rézsűs, az alatt dúcolt, függőleges falú árkot készítünk. Általában 4—6 m mélységig egyszerű, azon túl lépcsős munkaárkot létesítünk; minden 3-4 m további mélységnél újabb lépcső készül. A talpszivárgó mélységétől függően, a munkaárok dúcpallók között mért szélessége a 4.91. ábráról olvasható le. Az indulási szélességgel túlságosan ne takarékoskodjunk, mert ha munka közben észlelt, előre nem látható, nagyobb oldalnyomások miatt a dúcolást erősíteni, a dúckereteket sűrí222
