Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal

teni kell, az anyagmozgatásra csak nagyon szűk hely marad. A dúcolással mélyített árkot utólag kiszélesíteni csak nagyon nehéz, költséges és veszélyes munkával lehet. Viszont a túl­ságosan széles árok is hátrányos; nemcsak a többlet föld­munka és nagyobb kitöltőanyag-szükséglet miatt, hanem azért is, mert az árok szélességével rohamosan csökken a dúcolás állékonysága. Magát a földkiemelést, belsőségek között leggyakrabban kézi erővel kell végeznünk. A 2 m-nél mélyebbről történő kézi földkiemelés esetén 2 m mélységenként kidobóállás szükséges. A kidobóálláshoz csak akkor használhatók fel a vízszintes merevítődúcok, ha alátámasztásukról gondoskodunk. A kidobóállások szé­lein legalább 15 cm magas élére állított deszkát állítunk fel, a visszapergés megakadályozására. Árokásó gépek csak kisebb mélységig használhatók; alkalmazásukat az is nehezíti, hogy a szivárgó részére kiemelt árkot rendszerint azonnal dúcolni kell a beomlások megkadályozására. A földmunkagép egy­szerre, megtámasztás nélkül a munkagödröt annyi méter mélységig fejtheti ki, ahány Mp/m2 a közvetlenül ott és akkor meghatározott kohézió. A kiemelt földet azonnal el kell szál­lítani és csak annyit deponálni, amennyi a visszatöltéshez szükséges. Deponáláskor arra kell ügyelnünk, hogy a depónia súlya miatt ne növekedjenek meg fölöslegesen a dúcerők: ezért a depónia helye a várható szakadólap határán kívül van. Az árok partját átmenetileg sem szabad megterhelni. Figyel­jünk arra is, hogy záporesők idején a felszíni vizek ne mos­hassák be a depóniát az árokba. A szivárgó munkaárkából az utolsó 10—20 cm-es réteget (tükröt) csak közvetlenül a fenékcsatorna megépítése előtt emeljük ki, nehogy az árok fenekét összejárjuk. Esetleges többlet-földkiemelést visszatöltött és döngölt földdel ne pótoljunk, mert roskadások keletkezhetnek. A tál- kiemelést durva, homokos kaviccsal kell helyettesíteni. A földkiemelés során feltárt talajrétegek határvonalait, a vízszivárgások és csúszólapok helyét a dúcpallókon külön­böző színű olajfestékkel jelöljük meg. A munkaárok talajvíz alatti mélyítését az építési szivárgó fektetésével egybe kell hangolnunk, mert a talajfajtától függően kb. 1/4—6 nap szükséges ahhoz, hogy a talajban a megfelelő depresszió előálljon. Ha a munkaárkot gyorsabban mélyítjük, mint ahogy környezetében a talajvízszint lesüllyed, akkor az árok fala a munka folyamán fellágyul. 4.552. Szivárgók munkaárkának dúcolása Az 5 m-nél mélyebb szivárgó munkaárkának kitámasztására tervet kell készíteni. Ha a szivárgó csúszásveszélyes terüle­ten halad keresztül, akkor az árok mélységétől függetlenül a dúcolási munkát tervek alapján végzik. A dúcolási terv készítéséhez talajmechanikai feltárás és szakvélemény szük­séges. Szivárgók dúcolásához legjobbak az építési vas szádpallók vagy szádlemezek, mert ezek visszahúzása után a szívótest és a munkaárok földfala között kisebb rés marad. Fából készített dúcoláshoz rendszerint vízszintes pallókat használunk, amelyeket keresztirányú dúcok merevítenek, függőleges pallódarabokból készített hevederek közvetítésé­vel (4.92. ábra). A talajjal közvetlenül érintkező palló­Dúctávolság ■ 2,50 -3,00m 4.93. ábra. A talajmozgás irányának megfelelően kialakított dúcolás a keresztmetszetek; b vízszintes metszetek. A nyíl a talajmozgás irányát mutatja 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom