Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
4.89. ábra. Szivárgó és zárt csatorna derékszögű keresztezése Hosszabb egyenes szivárgók esetében az ellenőrzőaknákat 50—100 m-enként helyezzük el, és közben 25, illetve 50 m-en- ként a 4.83. ábrán látható ellenőrzőcsövet építjük be, amelyen keresztül a szivárgóban áramló vizet figyelni lehet. Oldalárok alatt elhelyezett szivárgó rézsű felé elhúzott, helyben csömöszölt betonból készült ellenőrzőaknáját a 4.84. és 4.85. ábrán, a részben előregyártott elemekből készített szovjet típusú aknát a 4.86. ábrán szemléltetjük. Ha a szellőzést elő akarjuk segíteni, az akna fölé, a fedlapba kürtőt helyezünk el. A kürtőt kupakkal fedjük le (4.84. ábra). Ahol a talpszivárgó fenékcsatornája a befogadó közelében a felszínt megközelíti, kitorkollófejet kell építeni, amely beton homlokfalból és burkolt utófenékből áll. Tervét a 4.88. ábra, fényképét a 4.87. kép szemlélteti. A rágcsálók bejutásának megakadályozására a kitorkollást védőhálóval látjuk el. Gyakran előfordul, hogy egy szivárgót valamely közmű (csatorna, vízvezeték, kábelcsatorna stb.) alatt vagy felett kell átvezetni. Ilyenkor a közművet, illetve a szivárgó fenékcsatornáját biztosítani kell, vagy ki kell váltani. Erre vonatkozó példát a 4.89. ábra ismertet, ahol egy szivárgó és egy előregyártott betoncsövekből készített csatorna keresztezésének megoldása látható. 221 4.88. ábra. Talpszivárgó és oldalárok kitorkollófejének rajza
