Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
CO © 4.79. ábra. Gyűjtőaknák víztelenítése a gyűjtőkút; b gyűjtőkút fenekének lezárása szűrőrétegekkel; 1 gyűjtőkút; 2 munkaárok; 3 előregyártott beton aknagyűrűk; 4 a bekötőcsövön beömlő vizet csillapító úszó fakeret; 5 bekötőcső; 6 durva szűrőréteg; 7 építési szivárgó; 8 finom szűrőréteg; 9 szivattyúzás megkezdése előtti talajvízszint; 10 szivattyúzással lesüllyesztett vízszint (xn változó méretek) szabadon befolyhat a kútba. Ezzel szemben a betongyűrűkből készített kút esetében a víz beömlésének biztosítása érdekében a gyűrűket állandóan lyukasztani kell. A gyűjtőakna leszívási mélysége alatt 1,00—1,50 m mély zsompot létesítünk, hogy az elkerülhetetlenül beáramló iszap ülepítésére a megfelelő tartaléktér — iszapzsák — biztosítva legyen. A gyűjtőakna-zsomp olyan térfogatú legyen, hogy a szivattyúk esetleges rövid kihagyása és üzemzavarai folytán, 5 perc alatt felgyülemlő vízmennyiséget a munkagödör elöntése nélkül tárolja, habár ezt a feltételt a kútgyűrűk mérete korlátozza. A leszívási vízszintet a szivárgóréteg vastagsági méretéből és az aknáig szükséges esésmagasságból határozzuk meg. A gyűjtőkút fenekén az altalajfeltörésnek megakadályozására fenékterhelő szűrőréteget alkalmazunk. A fenékterhelést legegyszerűbben rostált, durva kavicsból készíthetjük el úgy, hogy alul 0,5 + 2,00 mm-es szemcsenagyságú szűrőanyagból készítünk egy réteget, afölött pedig 2—10 mm-es szűrőt létesítünk (4.79. ábra). A gyűjtőkútból szivattyúzással távolítjuk el a talajvizet. Szivattyúzni csak olyan talajban és olyan vízhozammal szabad, amelynél az áramló víz még nem ragad magával talaj- szemcséket. Ha a leszívási mélység kicsi, a szivárgórendszer jól működik és az áramlási sebességre ügyelünk, akkor ez a módszer még finomabb szemcséjű és laza szerkezetű talajokban is alkalmazható. Állandóan figyelemmel kell kísérnünk a munkagödör fenekét és a kiszivattyúzott víz hordalékmennyiségét. Ha a fenéken kis buzgárok törnek fel, akkor hidraulikus talajtörés bekövetkezésére számíthatunk. Ha ez a jelenség nem helyi vagy átmeneti jellegű, akkor a szivattyúzást azonnal be kell szüntetni. Nyíltvíztartással a talajvíz szintjét kb. az építési szivárgó középmagasságáig célszerű lesüllyeszteni; ekkor káros kimosások, buzgárok még rendszerint nem következnek be. 4.537. Magasépítmények szivárgói és forrásfoglalás a munkatérben Épületek pinceterének padlószintjében gyakran talajvízfoltok jelennek meg, amelyek megakadályozzák a pincetérben a tüzelő- vagy egyéb anyagok tárolását. A talajvíz levezetése érdekében leghelyesebb, ha az épületeket szivárgóvonallal vesszük körül (4.80. ábra). A szivárgót úgy helyezzük el, hogy az épület külső falának legmélyebb alapozási szintjétől kifelé 30°-os lejtéssel húzott teherelosztó vonal a szivárgó munkaárkát sehol se metssze. A szivárgó munkaárka kb. 1,0—2,0 m-nél jobban ne közelítse meg a szélső fal alapjának szélét. A szivárgó mélységét úgy kell meghatároznunk, hogy a depressziós görbe mindenhol a pince padlószintje alatt legalább 30 cm-rel maradjon (I. a 4.62. ábrát). Egyebekben mindaz érvényes itt is, amit a talpszivárgó esetében megismertünk; a magasépítmények menti szivárgót a talpszivárgónak megfelelően kell megtervezni és kivitelezni. Hegyoldalban, épületek számára bevágott földplató állékonyságát minden esetben igen alapos vizsgálatnak kell alávetnünk, mert a földmunka labilitása a rendszerint nagyértékű magas építményt is veszélyeztetné. Ha a platószint feletti rézsűben talajvízszivárgás várható, akkor a platót lehetőleg más, szárazabb helyen képezzük ki, mert a víztelenítési munka jelentősen megnöveli a beruházási költségeket. A nedves, talajvizes helyen kényszerű okokból kialakított plató rézsűje felett övárkot, a rézsű körmében talpárkot létesítünk (I. a 4.46. ábrát). Az épületet a bevágás felőli oldalakon szivárgóval vesszük körül és annak kivezetéséről a befogadó felé gondoskodunk. A kötött talajba mélyített nedves rézsűoldalakat szárítóbordákkal víztelenítjük. Gyakori hiba, hogy az épület külső fala mellett kiásott munkaárkot kötött talajjal lazán töltik vissza, ez a talaj nedvességét tárolja, és a pincehelyiséget elnedvesíti. Ezért 217
