Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
4.80. ábra. Épület külső fala mellett kiemelt munkaárok hibás és helyes visszatöltése minden olyan munkaárkot, amelynek tengelye az alápincézett épület szélső falalapjának külső körvonalához 2,0 m-nél közelebb van, tömörített szemcsés anyaggal töltsük fel, és az alján a befogadócsatorna felé folyamatos eséssel bíró alagcső vonalat helyezünk el (I. a 4.80. ábrát). Az épület pincealaprajzán belül szivárgóvona'at lehetőleg ne vezessünk, az egyenlőtlen ülepedések elkerülése érdekében. Ha ez elkerülhetetlen lenne, a szivárgót teherviselő falak alatt csak öntöttvas vagy acélcsövön szabad átvezetni. Ha a munkaárokban vagy -gödörben koncentráltan forrás fakadna fel, azt azonnal foglalnunk kell, még mielőtt a munkateret teljesen elnedvesítené. A források vizét rendszerint favályún keresztül gyűjtőaknába vezetjük, hogy felázását elkerüljük, innen a befogadó felé a szivattyúval emeljük fel a vizet. Előfordul, hogy a forrás vizének állandó szivattyúzását meg akarjuk takarítani, és ekkor nem gyűjtőaknába vezetjük, hanem betongyűrűbe foglaljuk, amely ellennyomó medenceként működik. A munkaárok vagy -gödör továbbmélyítése során, a forrás vizét az ellennyomó medencében a munkatér fenékszintje feletti nívón tartjuk. Ez a módszer azonban sok hiba- lehetőséget rejt magában. A munkaárokban elhelyezett létesítmény elkészülte után a forrás feletti ellennyomó medencét vagy az építményben hagyjuk, ami veszélyes lehet, vagy ha ez nem lehetséges, megkíséreljük a forrás elfojtását, ami azonban legritkább esetben sikerül, mert az elfojtás következtében a forrás más helyen feltörhet, és az alapozást gyöngítheti. Leghelyesebben akkor járunk el, ha a forrás vizének folyamatos, kártétel nélküli elvezetéséről állandóan gondoskodunk, és a forrást olyan helyen vezetjük ki, ahol a létesítmény alapját már nem veszélyezteti. 4.54. Árkos szivárgók műtárgyai Árkos szivárgók töréspontjain és egyenes szakaszokon általában 50 m-enként beton- (4.81. ábra) vagy téglafalazatú (4.82. ábra) ellenőrzőaknát építünk. A beton anyagú aknát részesítjük általában előnyben, mert a téglából készített akna egy-két évtized alatt belső felületén elmállik. Az aknák a zárt csatornázáshoz alkalmazott műtárgyakhoz hasonlóak. (Az aknák kialakítására sok példát találunk a Kézdi—Markó: Földművek —Víztelenítés c. kötetben.) Céljuk az, hogy a szivárgó működését meg tudjuk figyelni, hogy vízhozamméréseket végezhessünk, megállapíthassuk azt, hogy vajon nem hoz-e a szivárgó víz túl sok finom szemcsét magával, A metszet Méretek cm-ben 4.81. ábra. Előregyártott betonelemekből készített zsompos ellenőrzőcső 218
