Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
4.78. ábra. Munkaárok építési szivárgóinak mintakeresztszelvényei a illékony; b nem illékony talajban. Az x-szel jelölt tivolsigok a munkairok szélességétől függő méretek sége, valamint a talaj minősége szerinti sűrűségben épített, kisebb méretű hossz- és keresztirányú mellékszivárgók rendszeréből áll. A gyűjtőszivárgókat azért kell a rézsű lábánál — vagy szádfalazott munkagödörben a szádfal mellett — elhelyezni, mert a víz leginkább a rézsűn, illetve a szádfal hornyain keresztül szivárog a munkaárokba. A műtárgy alatti talajtömb állékonyságának biztosítása érdekében a mellékszivárgók vizét elvezető gyűjtőszivárgókat a létesítmény körvonalán kívül helyezzük el, és ezért a munkagödör méreteit már eleve ennek megfelelően nagyobbra vesszük. A szivárgók esése 2% legyen, tekintettel az elkerülhetetlen fenékegyenetlenségekre. A gyűjtőkútból szivattyúzással távolítjuk el a talajvizet. Az építmény elkészülte után a szivattyúzást abbahagyjuk; az építési szivárgó vagy érintetlenül megmarad, vagy a vízszint felengedése után injektálással eltömjük. Ennek érdekében a szivárgóvonalak töréspontjain injektálócsöveket helyezünk el. Az építési szivárgó keresztmetszetét és típusát a várható — lehetőleg mérésekkel meghatározott legnagyobb — víz- mennyiség alapján állapítjuk meg. A munkagödörben alkalmazott szivárgó metszetét a 4.77. ábra már szemléltette; munkaárok építési szivárgóinak keresztmetszetét a 4.78. ábrán láthatjuk. Gyakori hiba, hogy az építési szivárgó kereszt- metszete nem elég a víz levezetésére, különösen a munkaárok alsó szakaszán. Az építési szivárgókat rostált, mosott kavicsba vagy zúzottkőbe ágyazott 30—35 cm hosszú alagcsőből (dréncsőből) készítjük. Az égetett agyag alagcsövek méretei hazánkban a következők: Belső 0, cm Falvastagság, mm Súly, kp/db 5 8—12 1,90 8 9—13 3,60 10 10,5—18 4,20 15 14—22 6,10 Az alagcsöveket külföldön újabban műanyagból készítik (Kézdi—Markó: Földművek —Víztelenítés, 7.32. fejezet). Különös gonddal kell készíteni az alagcsővel ellátott szivárgót, ha a víztartást nemcsak az alaplemez, hanem az alapfalak építése közben vagy még azután is biztosítani kell. Az építési szivárgó vizét összegyűjtő kutat a zavartalan üzem biztosítása érdekében lehetőleg a teljes mélységre kell lesüllyeszteni. A gyűjtőkút rendszerint 80—100 cm belső átmérőjű kútgyűrűkből készül. Az előregyártott beton kútgyűrűk hazai méretei a következők: Jele Belső 0, Magasság, Falvastagság, Súly, Betonminőség cm cm cm kg Gy 80/50 80 50 308 B280, de Gy 80/75 80 75 9,5 460 S54-es Gy 80/100 80 100 615 cementtel is Gy 100/75 100 75 10,0 660 készül A kutat tervezett mélységre — a kút önsúlya vagy a ráhordott terhelőanyag súlya alatt — a talajvízszintig száraz földkiemeléssel, onnan víz alatti kotrással süllyesztjük le. 4-5 m-nél mélyebb kutak köpenysúrlódásának csökkentése érdekében pallókból készített hajlított idomacél vágóéllel erősített kezdőgyűrűt hajtunk előre; ennek átmérője a kútgyűrűnél 10—15 cm-rel nagyobb. A palást körül a süllyesztés során kialakult űrt 3—8 mm szemcsenagyságú gördülőkaviccsal töltjük ki. Alkalmazhatunk ezenkívül porózus beton kútgyűrűket, vagy szivattyúzhatunk vaslemezből gyártott henger alakú köpeny védelme mellett, szőlőprésszerűen falécekből előállított és mosott kaviccsal körülvett szűrőkutakból, amelyeket a mű elkészülte után kihúzhatunk. A gyűjtőkutak aknaként, szádfalszerűen, keretekkel kitámasztott függőleges pallókkal is kialakíthatók. E pallókat, ha szükséges, fokozatosan mélyebbre lehet verni. Az ilyen aknákat, ha a mélység 4-5 m-nél nagyobb, építési vas szádpallóból ajánlatos készíteni. A gyakorlatban ezek a vas szádlemezek és vas szádpallók (Pátria, Hungária stb.) igen jól beváltak. Ezeket úgy verjük le, hogy a munkagödör felőli oldalon egy-két szádpallót kihagyunk (I. a 4.77f ábrát). Ezen a résen át a felfakadó víz, a munka egész időtartama alatt 216
