Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Földtömegek megtámasztása
1.1. ábra. Földtömegek megtámasztásának két jellegzetes módja a súlyfal; amely a ferde földnyomási erőt tisztán önsúlya révén veszi fel; b talpas támfal, amely az állékonyság biztosítására a megtámasztott földtömeg egy részének súlyát is felhasználja 9 KIK ü l..! .! 9 1.2. ábra. Támfalra ható erők és terhek 1 a fal önsúlya (G); 2 a földnyomás és támfal hátlapján önsúlyból, ill. felszíni teherből (Ea, Eaq), 3 talajreakció az alapsíkon (R); 4 passzív földnyomás az alaptest homlokfelületén (Ep); 5 hídreakciók, függőleges erők, fékező- és szélerők, centrifugális erő (A, H stb.j; 6 a háttöltés felszínén működő terhelés (q); 7 víznyomás, áramlási és szivárgási nyomás (V, u):8 felhajtóerő (F);9 vibráció hatása; 10 ütközés, pl. úszó tárgyak miatt (Sj; 11 hullámverés; 12 földrengés (ng, G, ahol ng a földrengés okozta vízszintes gyorsulás és a nehézségi gyorsulás viszonya: ng = b/g); 13 jégnyomás, fagyhatás (I); 14 duzzadás szilárdság alapján meghatározott nagyobb, kedvezőtlenebb földnyomási értékre kell méretezni. Szemcsés talajokban általában már kis elmozdulások kiváltják a teljes nyírószilárdságot, kötött talajban azonban a nyírószilárdság és az elmozdulás közötti összefüggés nem egyértelmű, az időtényező igen fontos. Ezért itt a lassú alakváltozás, a progresszív törés kérdéseit alaposan meg kell vizsgálnunk. Ha megakadályozzuk azt, hogy a támfal — bár igen lassú, de folyamatos — elmozdulásokat végezzen, akkor a földnyomást a fundamentális nyírószilárdság alapján kell meghatározni. Kötött talajokban még ebben az esetben is léphetnek fel duzzadás—zsugorodás következtében mozgások. A pontosabb elméleteken alapuló számításokban fontos a megengedhető falmozgás jellege és értéke, amelyek a földnyomás nagyságát és irányát is befolyásolják. Minél kisebbek a tűrhető elmozdulások, annál részletesebb, pontosabb számítás szükséges. A szemcsés, kohézió nélküli talajon álló, és ugyanilyen talajt támasztó támfalak méretezési módszerei tapasztalat szerint megbízhatóbbak, mint az alakváltozásra hajlamos kötött altalajon nyugvó, vagy ilyen talajt megtámasztó falakra vonatkozó elméletek. Kötött talajok esetében igen lényegesek az időtényező, a lassú alakváltozás, a progresszív talajtörés, sőt a duzzadási és zsugorodási jelenségek is. 3. A földnyomás meghatározása során mindenkor szem előtt kell tartanunk a támfal építési módját, és a terveken fel kell tüntetni azt a kivitelezési eljárást, amely a számítás alapja. A támfalak esetében a tervezésből az építési módra vonatkozó 8