Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

XI. Markó Iván: Munkatér víztelenítése - A) A munkatér víztelenítéséről általában

452 Munkatér víztelenítése

ilyenkor talajvízszint-süllyesztési alkalmaznak. A munkagödör környékén az alapsík alá nyúló szűrökutakat képeznek ki, s ezekből a vizet elszíva, a talajvíz szintjét fokozatosan a munkagödör fenékszintje alá süllyesztik (XI-4. ábra).

A szűrőkutas módszertől csak a víz eltávolítási módjában különbözik a mélykutas talajvízszint-süllyesztési ekkor a búvárszivattyút a kút aljára bocsátják le, s ez a vizet a nagy mélységű kútból felnyomja.

Ha a talajvíz áteresztőképessége kicsiny, s a szűrőkutak felé a gravitációs vízáramlás csak kismérvű víztelenítést és meredek depressziós görbét volna képes létrehozni, akkor a vízhozam vákuumkutak alkalmazásával növelhető. Ekkor a szivattyúk szívócsövét közvetlenül a kútcsőre kapcsolják, így abban vákuumot állítanak elő. Ez a vákuumkutas talaj- vízszint-süllyesztés.

A talajvízszint-süllyesztés mindhárom módja (szűrő-, mély- és vákuumkutas) alkalmazható egy- vagy több lépcsőben; a különböző módok egymással kombinálhatók is. Többlépcsős vákuumkutas víztelenítésre mutat be példát a XI-5. ábra: mindegyik lépcső 4...5m talajvízleszívást idéz elő.

XI-5. ábra. Kétlépcsős talajvízszint-süllyesztés 11. lépcső kútsora; 2 II. lépcső kútsora; 3 az eredeti talajvízszint;

4 nyíltvíztartással lesüllyesztett talajvízszint; 5 I. lépcső kútsorával lesüllyesztett talajvízszint; 6 II. lépcső kútsorával lesüllyesztett talajvízszint

A XI-6. ábrán feltüntetett esetben az iszapos homokba mélyített munkagödör feneke alatt vékony vízzáró réteg van (iszap vagy agyag), s az alatt nyomás alatti (ártéri) vizet tartalmazó homok. A nyomás csökkentésére mélykutakat alkalmaznak, a felső vízvezető réteg vizét pedig vákuumkutakkal süllyesztik a fenékszint alá. Ezt a módszert nevezik kombinált eljárásnak, mert egy időben egy helyen alkalmazzák a vákuum-