Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

XI. Markó Iván: Munkatér víztelenítése - A) A munkatér víztelenítéséről általában

A munkatér víztelenítéséről általában 453

XI-6. ábra. Feszített tükrű ártézi víz nyomásának csökkentése mélykutakkal; a felső rétegeket vákuumkutak víztelenítik (kombinált eljárás)

1 iszapos homok; 2 iszap vagy agyag; 3 homok; 4 mélykút; 5 vákuumkút;

6 vízszint az iszapos homokban; 7 vízszint a mélykutas talajvízszint-süllyesztés hatására; 8 a munkagödör fenékszintje; 9 búvárszivattyú; 10 artézi víz nyomása

és a mélykutakat a munkagödör fenékbuzgárosodásának megakadályozására.

A fentebb vázolt víztelenítési módszerek alkalmazási tartományait a

XI-7. ábra és a XI-8. ábra mutatja be. A XI-7. ábra szemeloszlási görbék alapján érzékelteti a tartományokat, a XI-8. ábra viszont az át- eresztőképességi együttható szerinti beosztást mutatja be. A valóságban persze a tartományok egymást átfedik és egyes helyi körülmények, pl. a talajegyenlőtlenségek erős hatást gyakorolnak.

A vízáteresztő képességi együttható, k, és a szemeloszlási görbe magyarázatát 1. az Építőipari művezetők zsebkönyve II. fejezetében.

A szivattyúzás védelmével végzett földmunka ára a száraz földmunka költségének kb. 10...30-szorosa. Ezért az alapozás kivitelezésekor mindig alaposan meg kell határozni az alapozási síknak a talajvíz szintje alatti helyzetét.

A talajvízszint-süllyesztés védelmével végzett földmunka költségei átlagos esetben kb. a következőképpen oszlanak meg:

— a kutak előállításának költsége 12%

— csővezeték költsége 8%

— a szivattyúzás üzemköltsége 88%.

A költségmegoszlásból az tűnik ki, hogy a talajvíz-szivattyúzás időtartamát a lehető legkisebb értékre kell szorítani.