Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
III. Dr. Bognár Győző: Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben - A) Töltések és földgátak építése
Töltések és földgátak építése 117 A nyesési hossz megállapításához ismernünk kell a fm-enkénti nyesett mennyiséget, az pedig a következő: 2,134 mX0,25 mXl.O m=0,53 m3/m (a láda szélessége szorozva a nyesési mélységgel és 1 m-rel). A nyesési hossz tehát a laza Iádatartaiomnak és a m-enkénti nyesési mennyiségnek a hányadosa: N= 5,5 m3/0,53 m3/m=ll m. A nyers nyesési hossznak célszerű az l,3...1,5-szeresét venni, a beállás és a kifutás miatt. Ezúttal számoljunk 15 m=0,015 km-rel. Két láda esetén ennek a kétszeresét 0,03 km-t kell venni. Hasonló megfontolással számolhatjuk a terítés hosszát is. A terítés vastagsága legyen 0,3 m. Ebben az esetben minden m-re 2,134 mX X0,3 raX l,0m=0,6m3 földet lehet teríteni. Mivel egyszerre csak az egyik láda üríthető, a terítési hossz: Ü= 2X5,5/0,6= 18,3 m. Ezt a hosszat is az előbbi szorzóval célszerű növelni, a ráállás és a kifutás miatt, ezért legyen ez is 30 m=0,03 km. A szállítási hosszt, L-et onnan kell számítani, ahol befejeződött a nyesés, és addig tart, amíg el nem kezdődik a terítés. A visszaút ott kezdődik, ahol befejeződik a terítés, és addig tart, amíg elkezdődik a nyesés. Ezek szerint az úthossz minden fordulónál más és más lesz, sőt az odafelé és visszafelé haladó gépek is más-más úthosszát tesznek meg. Átlagosan viszont úgy vehetjük, hogy a nyesés az a^yggödör közepén és a terítés a beépítési szakasz közepén fejeződik be.a így számolva a szállítás hossza: L a következő szakaszokból tevődik össze: a gép megteszi az anyaggödör hosszának felét 150 m-t, ehhez jön az anyaggödör és a töltés tengelyének a távolsága: 700 m, továbbá a beépítési hossz felének és a terítési hossznak a különbsége a 150—30=120 m. Tehát L = 150+700+ 120 = 970 m = 0,97 km. A visszaút ugyanilyen hosszú lesz. Ismerjük tehát L=0,97 km-t, N—Ofil km-t és £7=0,03 km-t. A fordulóidő kiszámolásához minden megtett út idejét is ismerni kell. Ismerjük a sebességeket, amelyeket esetenként át kell számolni km/h-ra. A III-3. táblázatból kivehető: vn = 0,6 m/s = 3,6X0,6 = 2,16 km/h, figyelembe véve, hogy az átszámításnál, m/s-ról km/h-ra a váltószám 3,6, valamint azt, hogy a nagy nyesési vastagság és a közepesen kötött talaj nem indokol az alsó határnál nagyobb sebességet, va= 1,0 m/s = 3,6X 1,0 = 3,6 km/h és íj = 15 km/h,
