Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)
Lexikon
középiskolai tanár, egyetemi doktor (1939), egyetemi magántanár (1943), a biológiai tud. doktora (1955). Polgári iskolában, gimnáziumban, tanítóképző intézetben tanár, igazgató, később főiskolai (Eger), majd egyetemi tanár Gödöllőn. Oktatónevelői munkáján kívül a vizek életére vonatkozó kutatásokat végzett. Szakterületéről mintegy 20 000 rajza jelent meg. Hazai és külföldi kutatók, tudósok több állat-, növényrendszertani nemzetséget, fajt neveztek el róla. Igen termékeny szakíró. Tankönyve 50, egyéb publikációja több mint 500 jelent meg. Több hazai és külföldi tudományos egyesület tagja, aktív vezetőségi tag. A Társaság Limnológiai Szakosztályának 1964-85 között elnöke. (BÖ.é. 1965, VP.d. 1975, Tt. 1985) HORUSITZKY HENRIK (Hoch-Oujezd, 1870. VIII. 3.-Budapest, 1944. VIII. 25.) oki. mezőgazda. Először Magyaróváron tanársegéd, majd 1895-ben a Magyar Állami Földtani Intézet állományába került. Itt dolgozik mint agrogeológus, főgeológus, igazgató, bányafőtanácsos, 1926-ban történt nyugdíjba meneteléig. Főbb munka- területei: agrogeológia és térképezése, hidrogeológia és hidrobiológia, barlangi kutatások, barlangkataszter, üledékek ré- tegtani vizsgálatai, őslénytani kutatások. Szakirodalmi munkásságát mintegy 130 publikációja jelzi, melyekből kiemelkedők a fővárosra vonatkozó geológiai, hidrogeológiai térképei. A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1940-41-ban elnöke volt. (Tt. 1941) HORVÁTH ANTAL (Győr, 1925.-Győr, 1992. I.) Mint szakmunkás 1957-ben kapta kinevezését a Győri Víz- és Csatorna- művek vezetésére. 1985-ben innét ment nyugdíjba. Igazgatása alatt fejlődött ki a kis vízműből Győr-Sopron megye 70%-ára kiterjedő nagyvállalat. Igazgatása alatt épült meg a vastalanító berendezés, a víztorony, a 10 000 nv^-es tároló, termálfürdő- és uszodafejlesztés. (Pro A. 1983) HORVÁTH FERENC oki. geofizikus, egyetemi doktor, a földtud. kandidátusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszékének munkatársa. Fő kutatási szakterülete a geotermika. E tárgyban hazánkban és külföldön több publikációja jelent meg. (VS.n.d. 1984) HORVÁTH IMRE (Alsóság, 1935. IX. 20.) oki. mérnök, a műszaki tud. kandidátusa (1974). Működését 1960-ban Szombathelyen a Vízműveknél kezdi, majd 1961-től a VITUKI kutatója. 1972-től Baján főiskolai tanár, 1975-től a MTESZ főosztályvezető-helyettese, 1982-től újra a felsőoktatás a munkaterülete, a MÉM Továbbképző Intézet egyetemi docense, 1986-tól a Kertészeti Egyetem tanszék- vezetője. Főbb kutatási és munkaterülete a szennyvízkutatás, úgymint a szennyvíz- tisztítás, tisztítási technológia, tisztító berendezések hidraulikai kérdése, rendszertechnikai és operációkutatás a vízminőség-gazdálkodásban ill. -szabályozásban. Termékeny szakíró, mintegy 200 munkája - köztük 11 összefoglaló könyve és 15 egyetemi jegyzete jelent meg, több német és angol nyelven is. Rendszeresen tart előadásokat külföldi kongresszusokon, egyetemeken. (VP.e. 1964) HORVÁTH ISTVÁN (Kecskemét, 1911. IV. 26.-Budapest, 1994. XII. 21.) oki. mérnök, építőmester (1947), egyetemi doktor (1960). 1928-33: az. Általános Útépítő 93
