Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

Geológiai Intézetében tanársegéd. 1949— 1958 között a tartományi Geológiai Intézet munkatársa. 1958-1959 között a Geológiai Szolgálat főgeológusa Freibergben. 1959-től 1971-ig a Halle-Wittenbergi Egyetem pro­fesszora, tanszékvezetője és dékánja. Fő kutatási területei: alkalmazott geológia, hidrogeológia, környezeti geológia. 130 tu­domány közleményt jelentetett meg, köztük „A Föld fejlődéstörténete” eddig hét kiadást ért meg. A hatvanas, hetvenes években több­ször jött tanulmány-útra Magyarországra és előadásokat tartott. (Tt. 1961) HOLL LAJOS (Kaposvár, 1931. IX. 14.) oki. mérnök, 1954-től a pécsi VÍZIG mérnöke, ahol 1955-től különböző vezető állásokat (szakaszmérnök, osztályvezető, igazgatóhelyettes) tölt be, majd 1970-től 1994-ig a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat igazgatója Kaposváron, 1994-től a Kaposvári Vízművek Kft. felügyelő bizott­ságának elnöke, ill. tagja. Egyik meg­szervezője a Dél-dunántúl vízépítő ipará­nak. Munkássága éppen ezért a vízügyek (vízrendezés, folyószabályozás, árvízvé­delem, műtárgyak, vízellátás, csatornázás stb.) egész skáláját felöleli. Szakirodalmi tevékenységét cikkein kívül a Somogyi Műszaki Szemle szerkesztése jellemzi. Fel­dolgozta Kaposvár ivóvízellátásának és szennyvíztisztításának XX. századi törté­netét, majd megírta „A Délvidék három évtizede” c. könyvet. Különböző szakmai testületek aktív tagja. A Somogy megyei Területi Szervezet alapító elnöke 1972-90 között. (Pro A. 1979, MTESZ.d. 1980, BÖ.é. 1985) HOLLÓ ISTVÁN (Arad, 1903. VII. 18.- Budapest, 1984. II. 26.) oki. gépészmér­nök. 1928-50 között az ETERNIT művek­nél munkálkodott, 1950-57 között az OVH, KPM, BM, NIM, OVF főmérnöke, 1957-59-ben a VIZIBER, majd a MÉLYÉPTERV (1959-65) kiemelt mér­nöke, szaktanácsadója. 1965-67-ben a Víz­minőségi Felügyelet vezetője. 1967-71-ig, nyugdíjazásáig a VIZITERV szaktanács- adója. Élete a vízellátás-csatornázás téma­köréhez kapcsolódott. Részt vett a szak­ágazat irányításában és jelentős tervezési munkákban. Igen kiterjedt irodalmi mun­kássága keretében több szakkönyv, egyete­mi jegyzet és számtalan szakcikk látott napvilágot, külön említést érdemel szakértői tevékenysége. Aktívan részt vett a nem­zetközi szakmai együttműködésben. A Tár­saság vezetésének aktív részese. (BÖ.é. 1958, Tt. 1971) HOMONNAY ANDRÁSNÉ (Kassa, 1943. II. 27.) oki. vegyész, oki. szakmér­nök (1971), minőség-ellenőrző mérnök, nemzetközi szakértő. 1965-68: a debreceni VÍZIG vegyésze. 1968-tól a Fővárosi Víz­művek Kémiai analitikai laboratórium­vezetője, 1983-tól a Környezetvédelmi Osztályának osztályvezetője. Munkássága szorosan kapcsolódik a főváros ivóvizének rendszeres ellenőrzéséhez, minőségének biztosításához. Szakirodalmi munkássága az ivóvízellátás, vízkezelés, víztisztítás­technológia széles skáláján mozog. Több szabadalomnak részese, kiváló feltaláló (1988). Részt vesz a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában az AQUA c. lap szerkesztőbizottságának és 2000-től a Jour­nal of Water Supply tanácsadó testületének tagja. A Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj bíráló bizottságának tagja. (Pro A. 1990) HORTOBÁGYI TIBOR (Magyardiószeg, 1912. III. 15.-Budapest, 1990. IV. 16.) oki. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom