Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

RÓNAY ISTVÁN (Úrdomb, 1944. III. 6.) oki. mérnök (1978) 1968-tól a bajai VÍZIG munkatársa, különböző beosztásokban dol­gozott, végül a Vízkárelhárítási Osztály vezetője. 1988-90 között a Bajai Területi Szervezet szervező titkára, 1990-ben titkár­rá választották. Társasági működése során számos helyi és országos rendezvény szer­vezője, közreműködője, több szakértői munkabizottság tagja a Társaság megbízá­sából (Pro A. 1996) SALAMIN ANDRÁS (Budapest, 1944. IV. 20.) oki. mérnök, oki. alkalmazott matemati­kus (1970), egyetemi doktor (1971), oki. szakmérnök (1972), a műszaki tud. kandidá­tusa (1980). 1967-77 között a budapesti VÍZIG, majd 1977-től 1989-ig a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat munkatársa, 1989-91 között az INFORT Magyar-Kana­dai Vállalatnál dolgozik, 1991-től ország- gyűlési szakértő, majd tanácsadói és szakér­tői munkákat vállal. Fő szakterülete a hidro- geológia, hidraulika és a vízgazdálkodási automatizáció. Szakirodalmi munkásságát hét kiadvány és 50 publikáció jelzi. Az MHT diplomaterv pályázat bíráló bizottságának titkára volt hosszú éveken át. (VP.e. 1971) SALAMIN PÁL (Budapest, 1913. IV. 23,-Budapest, 1984. X. 22.) oki. mérnök, a műszaki tud. kandidátusa (1952). 1940-ben az ÖH-nál, majd a Kelet-magyarországi Villamossági Rt-nél dolgozik. 1945-47 között tervező-magánmérnöki irodát nyit. 1947-tól 1977-ig, nyugdíjba meneteléig a Műegyetemen tanársegéd, adjunktus, do­cens, 1962-től egyetemi tanár, 1962-66: a Vízgazdálkodási Tanszék vezetője. Főbb munkaterületei: vízépítés, vízgazdálkodás, hidrológia, hidrometeorológia, hidraulikai laboratóriumi munka, síkvidéki vízrende­zés, öntözés, talajvédelem. Szakirodalmi munkásságát 100 tanulmány, jegyzet, 150 kisebb ismertetés jelzi, melyek közül több idegen nyelven is megjelent. A Hidrológiai Közlöny szerkesztője (1947-49), formai és tartalmi megújítója. Sok külföldi és hazai konferencián, kongresszuson, szakmai egyesületben tartott előadást, előadás- sorozatot kb. 1300 órában, a Műegyetemen kívül előadott az ELTE-n és a gödöllői, mosonmagyaróvári agrártudományi egye­temeken, mérnöktovábbképző kurzuson. Több külföldi és hazai tudományos egye­sület tagja, tiszteleti tagja. (BÖ.é. 1952, Sch.F.é. 1967, Tt. 1977, VP.d. 1979) SALACZ TAMÁSNÉ (Budapest, 1938. I. 8.) oki. vegyészmérnök Szakmai munkás­sága az Országos Közegészségügyi Inté­zethet, ill. jogutódjához kapcsolódik, hol főmunkatárs. Az MHT Vízkémiai és Víz­technológiai Szakosztályban végez aktív munkát. (Pro A. 1994) SARLÓ KÁROLY (Árvaváralja, 1885. X. 6.-Budapest, 1955) oki. vegyész. 1907-ben az Országos Kémiai Intézetben dolgozik, 1908-ban nevelőtanár, majd ügyvédi iro­dában dolgozik. 1913-tól a Székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet szolgálatába lépett, 1937-től a Vízkémiai Osztály vezetője. 1939-ben a Rudas Gyógy­fürdőben létrehozta a főváros ásvány- és gyógyvizeinek kémiai vizsgálatára alkalmas laboratóriumot, 1950-ben mint a Vízvizsgá­ló Osztály vezetője ment nyugdíjba. Fő munkaterületei: ásvány- és gyógyvizek ké­miai értékelése, artézi kutak vizének analí­zise, több ezer alföldi kút vízösszetételének vizsgálata. Szakirodalmi tevékenységét szá­mos - köztük 10 jelentős - közlemény mutatja. (BÖ.é. 1954) 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom