Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)

II. A Kisalföld és az Alpokalja vízrajza - a) A felszíni vizek

egyenes vonalban végigszeli a Hanságot, lecsapoló árokhálózattal vezeti annak vizét és a Fertő-tónál kezdődik, ahol a vízleeresztés a Fertőszéli zsilippel szabályozható, melyet első ízben 1908-ban építettek meg (később többször áthelyezték, ill. újjáépítették). A Hanság csatorna alsó szakaszának esése 3,65 cm/km, fenékszélessége 15,0 m. Az Ikva torkolata (23,5 km) fölött esése megnő 18 cm/km-ig és fenékszélessége itt már csak 7 m.

Az első szabályozás óta a Rábca medrét és különösen a Hanság- csatornát, többször bővítették, tisztították és kotorták, mert az Ikva 1930—1960 között kereken 80 000 m3 hordalékot hozott be (évi átlagban 2600 m3), ezenkívül vízeresztéskor igen sok finom Fertő-iszap jut be a Hanság-csatornába és a Rábcába. Míg a Fertőszéli zsilipnél 1,5 m3, a Hanság-csatorna torkolatánál átlag 0,4 m3 iszap rakódott le évenként és folyóméterenként.

Régebben a Rábca néhány 100 m-rel a Rába torkolata fölött a Rábába ömlött, de 1905—1907-ben Győr városán végighúzódó torkolati szakaszt áthelyeztek, és most a Rábca a város fölött ömlik a Mosoni- Dunába. Ezzel vízgyűjtőterülete elkülönült a Rábáétól.

Jelenleg a Rábca kimélyített medre felső szakaszán 40, lejjebb 60— 70 m3/s víz levezetésére képes közepes Duna vízállásnál. A Duna árvízkor visszahat és elöntéssel fenyegeti az egész Hanságot. Ilyenkor a 9 db 25,1 m3/s összteljesítményű szivattyútelep lép üzembe és a töltések mögötti mintegy 980 km hosszú belvízcsatorna vizét átemeli a Rábcába.

Heves Duna-áradáskor a Rábcába visszafelé folyik a víz. Bősárkánynál 50—60 cm-rel is alacsonyabb lehet a vízszint, mint Győrnél. Ilyenkor a Duna vize nagy erővel folyik a Hanságba és azt elárasztja. Teljesen elönteni azonban eddig még nem tudta, mert mire ez bekövetkeznék, a Duna vize már leapad.

A Rába—Rábcaközben a Nicki gát fölött betorkolló Kis-Rábától le- gyezőszerűen szétágazó ősi hordalékkúpon régi erek és vízfolyások fel- használásával sűrű és bonyolult belvízcsatorna hálózat épült ki, amelyek vize zsilipeken egymásba átvezethető. Az egyes csatornák vizét a Hanság-csatorna fölött többségben gravitációsan lehet a Rábcába, ill. Hanság- csatornába vezetni, a lejjebb fekvőkét pedig jobbára gépi átemeléssel juttatják a Rábcába. Az északi magasabb területekről jövő vizeget a Lé- bényi Hányban a Mosonszentjánosi övcsatorna fogja fel és töltések között gravitációsan vezeti a Rábcába.

A déli Hanságban épült fentebb vázolt átvezetések és árapasztók lehetővé teszik az árvíz távoltartását a Hanságtól. Ma már csak az Ikva árvizei folyhatnak szabadon a Hanság-csatornába (a 30 éves gyakoriságú árvíz hozamát a torkolatnál 67 m3/s-re becsülik). Ezenkívül a Kőris-patak árvizei egy részének bevezetése megoldatlan még.

A vázolt nagyszabású vízimunkálatok a régi mocsarat teljesen megszüntették. Már csak rövid tartamú belvízi elöntések fordulhatnak elő, ezáltal a Hanság és a Rábaköz kiváló termőtalaján virágzó mezőgazdaság fejlődött ki. A Hanság tőzeges talaja azonban nem bírja a száraz73