Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
II. A Kisalföld és az Alpokalja vízrajza - a) A felszíni vizek
Átlagosan a legtöbb helyen 50—60 cm magas és néhány száz m széles parti zátonyt találhatunk, amely a mederemelkedés mellett szintén okozhat néhány dm-es árvízszihemelkedést. 4. A RÁBCA Eredeti állapot. A Rábcának a Hanság levezetésére szolgáló régen kanyargó érnek a Répce és a Kis-Rába összefolyásától Győrig terjedő részét nevezzük, amely a Kisalföld legmélyebb részén húzódik. Régen a Rábca a Hanság kb. 500—580 km2 területű hatalmas mocsarának a túlfolyója volt. A Fertő és Hanság medencéjét alacsony kis gerinc választja el. Régebben nem közlekedtek egymással, legfeljebb áradáskor folyt túl a gerincen a fölös víz éspedig mindkét irányban: az Ikva és a Répce árvize befolyhatott a Fertő-tóba, a tó vize magas vízállásnál viszont átömlött a Hanságba. A Hanság medencéjét a Répce, Kis-Rába, Ikva és a Rába—Rábca között levő számos vízfolyás táplálta. Északról, a Mosoni-Duna felől, a Duna árvizei is átömlöttek ide. Műszaki beavatkozások. A Rábca vízgyűjtőjén valóságos természetátalakítás történt. Ennek első lépcsője az 1886—1893 között elvégzett nagy szabályozás volt. Ezt megelőzően csupán kisebb mértékű csatornabővítésekről tudunk és egy nagy kereszttöltésről Pomogynál. mely a Hanságon át a közlekedést szolgálta, de a vizeknek a Fertőből való át- ömlését nem akadályozta meg (20 hídnyílás volt rajta). A szabályozás során a Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem teljesen egyenes vonalban ástak egy 18—20 m fenékszélességű, 13—18 cm/km esésű csatornát, és a kiemelt anyagból egymástól 140— 160 m távolságban húzódó árvédelmi töltéseket építettek. A Rábca hosz- sza a Kis-Rába és Répce egyesüléséig 47.8 km. A 29. km-nél, Rábca- kapinál torkollik bele a 35.0 km hosszú Hanság csatorna, német nevén Einser Kanal (a szabályozási tervben ez ugyanis az egyes sorszámot kapta), amelyet kisebb szelvénnyel már 1830—35 között megástak. Ez 72 29. ábra. Hullámtéri keresztszelvények a Rábán
