Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
IV. Észak-Magyarország vízrajza - D) Az Ipoly vízrendszere
2. Források A Zagyva vízgyűjtőjén, a Mátrában és a Cserhát ideeső részén, karsztterület nincs. A Cserhát különösen szegény forrásokban. A Mátrában több, de viszonylag kishozamú rétegforrás fakad, többnyire az andezit és az andezittufa határán. A források érhálózata általában közel van a felszínhez, tározóképességük csekély. Ezért érzékenyek a csapadék hatására és számos forrás magasabb szinten, a csúcsok közvetlen közelében is fakad. Jelentősebb források a Cserháthoz tartozó mátraszöllősi forráscsoport, az abasári vízmű forrása, a parádi posztvulkáni ásványvízforrások stb. Megemlítjük, hogy a hegység egyik legmagasabb részén fekvő galya- tetői nagyszállónak a vízellátását 120-nál több forrás együttes vize biztosítja. A felszín alatti vizek vízháztartását nagymértékben befolyásolja a bányaművelés. Ennek során mintegy 25 000 1/p bányavizet emelnek ki, amely víznek jórészét ipari vízellátásra hasznosítják. c) A vízviszonyokat befolyásoló emberi beavatkozások A Zagyva rendszerében a főbb vízfolyások (Zagyva, Tárná, Gyöngyös, Tápió stb.) mentén mintegy 250 km hosszú árvédelmi töltés épült. A töltések kb. 23 000 kataszteri holdat, azaz a veszélyeztetett területnek 2/3-át mentesítik az árvizek pusztításától. A vízfolyások gyorsan feltöltődő vagy alakváltoztatásra hajlamos szakaszain állandó meder jőkarbci helyezési és tisztítási munkát végeznek. A vízgyűjtő felsőbb, erózióra hajlamos részein több nagyobb vízmosáskötést hajtottak végre. A Zagyvának és mellékvizeinek természetes vízhozamával néhány száz holdon elszórtan kisebb öntözőtelepeket üzemeltetnek. Az öntözéseket a vízfolyások természetes kisvízhozamaival tovább fejleszteni már nem lehet. A tározásos vízgazdálkodás első építményei ezen a vízvidéken is megépültek. A Salgótarjáni Erőmű 1933-ban a Zagyván, a város alatt, Zagyvarónánál, kereken 100 000 m3 tározóterű völgyzárógátat épített, a Recski Ércbánya pedig ugyancsak ipari vízellátási célból, a Bükk patakon létesített 1931-ben 60 000 m3-es tározómedencét. A közelmúltban fejezték be a mezőgazdasági célt szolgáló Rédei tározómedence építését, amelynek tározótere 3 millió m3. Tehát az országban ez a 3 legnagyobb völgyzárógátas tározómedencénk. D) AZ IPOLY VÍZRENDSZERE Az Ipoly vízgyűjtőterülete 5108 km2, melyből 3684 km2 szlovák területre esik és csak 1424 km2 tartozik hazánkhoz. A vízgyűjtőt Ny-ról és É-ról a Szlovák Érchegység és a selmeci hegyek, K-ről és D-ről a Ka- rancs, Cserhát és a Börzsöny hegységek határolják. A vízgyűjtő legma135
