Magyarország hidrológiai atlasza. IV. sorozat, Állóvizek 2. Magyarország vizenyős területeinek katasztere (VITUKI, Budapest, 1965)

Bevezetés - A térképi munka és a törzskönyv

BEVEZETÉS Az ország jelentékenyebb mocsarairól és más vizenyős területeiről bőségesen találhatók adatok és utalások a levéltári feljegyzésekben és a szakirodalomban. Néhányuk- ról felmérési adatokra támaszkodó részletes leirás is készült. Az elmúlt évszázadok vi­szonyairól tájékoztató néhány munkát - Babos Zoltán és Mayer László áttekintésére [l] tá­maszkodva - felsoroltunk az irodalomjegyzékben. Országos felmérésre támaszkodó módszeres nyilvántartás ez ideig nem készült róluk, bár az alapadatok az országos katonai felmérések térképlapjain rendelkezésre álla­nak és eddig is több helyi, illetve regionális vizsgálathoz szolgáltak kiindulásul. A térképi munka és a törzskönyv A vizenyős területek országos kataszterének elkészítéséhez a rendelkezésre álló legfrisebb térképeket, a MNK Honvéd Vezérkari Főnöksége által kiadott 1:25 000 mé­retarányú lapokat használtuk fel, amelyeknek helyszíni bejárási és mérési munkái az 1950-52. években történtek. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vizenyős területeket sokféleképpen ne­vezik (moosár, láp, ingovány, fertő, semlyék, berek stb.) . A szóhasználat némikóp a terü­let jellegére is utal, de koronként, tájanként, sőt gyakran településenként is változik. A katonai térképjelkulcs [iá] minden vizenyős területet mocsárnak nevez és az alábbi áb­rán megadott négyféle fokozatot különbözteti meg. ötödik csoportnak tekintettük a mes­terséges moosarak"-at, az időszakosan vizzel boritott anyaggödröket. Elöljáróban megem­lítjük, hogy az ország vizenyős területeinek 91 %-át a >>d" [járható mocsár] kategóriába sorolják a térképlapok szerzői. A VIZENYŐS TERÜLETEK JELLEG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA I. A vízviszonyok szerint • Térképi je/ • Megnevezés ■ iillUl-LUllllJXL: Időszakosan vizzel boritott anyaggödör Járhatatlan mocsár Nehezen járható járható mocsár Foltokban mocsár Betűjel az 1. táb/á- . zat (3.) oszlopában• " B C D E II. A növényzeti viszonyok szerint • Térképi jel • .1. II III nr O O O 000 000 Megnevezés Növényzet nélkül Moha Fü Sás Nád Bokrok fák Erdő Számjel az /. táblázat (3) oszlopában ■ / Z 3 4 5 6 7 * A vizenyős területek adottságainak megismeréséhez támpontot ad a növénybori­tás is. Ebben a tekintetben - a térképlapok jelkulcsához igazodva - az ábra alsó részén megadott hét osoportot lehet megállapítani. Leggyakrabban nád, sás és fü borítja a mocsa­rakat. Mohás, vagy növényzet nélküli mocsár csak egészen kivételesen fordul elő, és az erdővel boritott moosár is meglehetősen ritka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom