Magyarország hidrológiai atlasza. IV. sorozat, Állóvizek 2. Magyarország vizenyős területeinek katasztere (VITUKI, Budapest, 1965)
Előszó
ELŐSZÓ A honfoglalás idején az ország síkvidéki területeinek csaknem harmadát mocsarak borították. Jelentékeny részük egészen a XVIII. századig fennmaradt (Szernye-moosár, Eosedi-láp, Kis- és Nagy-sárrét, stb.) . Az utolsó 200 évben mintegy 24 000 km összhosszu- ságu csatornahálózat és 250 szivattyútelep épült a káros vizek levezetésére. Ennek eredményeképpen az ország területén ma már nem található nagyobb összefüggő mocsár. A természetes lefolyás nélküli kisebb mélyfekvésü területeken azonban sokhelyt maradtak vissza, illetve alakulnak újra ki vizenyős területek, amelyek a gazdasági hasznosítás szempontjából külön nyilvántartást és értékelést kívánnak. Ehhez kiván hozzájárulni a sorozatnak ez a füzete, amely tartalmazza az 1950-52. évi országos katonai felmérés térképlapjainak adatai alapján p az ország összesen 1 200 km -nyi vizenyős területét. A most megjelenő füzet közvetlen folytatása a sorozat 1. számának* az állóvíz- kataszternek, amely az ország 900 km^ osszkiterjedésü állandó jellegű természetes és mesterséges állóvizeiről ad áttekintést. A szerkezeti felépítés hasonlósága és a táblázatokba- nl gyakori utalások megkönnyítik a két füzet együttes használatát. A használat során mindig gondolni kell arra, hogy a kataszter adatai a térképlap helyszíni munkálnak időpontjához kötött állapotot rögzítenek, ami - az időjárás szeszélyéből, vagy az időközbeni szabályozási munkák miatt - jelentékenyen eltérhet a mai viszonyokra jellemző helyzettől. A kiadvány adatai tehát elsősorban a nagyobb területek viszonyainak áttekintésére, vagy előzetes tájékozódásul szolgálhatnak és osak előkészíthetik, de nem helyettesíthetik a helyszíni bejárást. Az állóvizek és a vizenyős területek vízjárás! viszonyait és kiterjedésük időbeli változásait jellemző főbb adatok és törvényszerűségek áttekintését a sorozat egyik következő füzetében irányoztuk elő. A kiadvány az Intézet I. főosztályén (főosztályvezető dr. Lászlóffy Woldemár^ dr. Szesztay Károly tud. osztályvezető irányításával készült. A térképes adatgyűjtést és a táblázatok összeállítását Szántó Dánlelné vez.teohnikus végezte. A rajzi rész Petrus Attl- láné, a leírás Eosődl Oszkárné és Kádár Endréné munkája. Budapest, 1965« augusztus STEIOZER KAROLT igazgató
