Magyarország hidrológiai atlasza II. sorozat,Folyóink vízgyűjtője - 4. A Mosoni-Dunaág (VITUKI, Budapest, 1954)
Bevezető
BEVEZETŐ Magyarország Hidrológiai Atlasza „I. Folyóink vízgyűjtője” c. sorozatának ebben a 4. füzetében a Mosoni-Dunaág vízrendszerére vonatkozó uj, részletes adatfeldolgozást adjuk közre. A feldolgozás során a 75XX)0-es, az 50.000-es és a 25.000-es térképek segítségével megállapítottuk és i: 200X100 méretarányú átnézeti térképen feltüntettük csaknem minden egyes, a katonai térképeken feltalálható vízfolyás vízgyűjtőterületét. Általában minden 10 km2-nél nagyobb vizgyüjtőjű vízfolyás adatait közöltük (1. számú rajz). Két szomszédos betorkolas között természetesen kisebb vízgyűjtőterületek felvételének szükségessége is felmerült. Ahol a vízhálózat és a vízválasztók sűrűsége megkívánta, a területet megfelelő méretarányban kinagyítottuk (1. a-b. számú rajz). A munkát megnehezítette, hogy a vízhálózat adatai a topográfjai térképekről nem olvashatók mindenütt világosan le. Több vízfolyás helytelenül van feltüntetve vagy elnevezése hibás, sőt egyes vízfolyások több különböző néven szerepelnek. A sok árapasztó csatorna, vízkivétel és belvizlevezető csatorna, - amelyeknek a működése folytán egyes területek hol be-, hol pedig kikapcsolódnak a vízgyűjtőterületből - ugyancsak sok gondot okozott a feldolgozás során. A homályos kérdések tisztázása, ill. a vízhálózatok kijelölése csak az illetékes vízügyi hivatalok területének vízrendszerét jól ismerő mérnökök köz- reiuiködésével volt megoldható. Kiadványunkban, - ahol mód van reá, - a vizikönyvekben használt neveket tüntettük fel. Névtelen vízfolyások esetében a helyi elnevezést vagy ha ilyen nem volt a műszaki gyakorlatban kialakult nevet fogadtuk el, illetőleg valamely érintett településről magunk neveztük el a vízfolyást. A térképekről leolvasható adatok kiegészítését, ill. szükségszerinti helyesbítését szolgáló jegyzeteket megfelelő magyarázó vázlatok kíséretében közöljük (2. számú kimutatás és 1. c~g. rajz) .A teljesség kedvéért és a tévedések elkerülése végett, a vízfolyások betűsoros jegyzékében a katonai térképeken található és az egyes vidékeken meghonosodott elnevezésekre is utalunk. A térképeken kijelölt vízgyűjtőterületeket gondosan planimetráltuk, és az eredményeket a völgyek, ill. a vízfolyások hosszára, magassági fekvésére és esésére vonatkozó adatokkal együtt tábládba foglaltuk (3. számú kimutatás). A kimutatásban foglalt vízgyűjtőterületek általában a kis és középvizi lefolyás! viszonyoknak felelnek meg. Olyan szakaszokon, ahol a vízfolyások vize a főmeder és természetes mellékága vagy mesterséges üzemviz-csatorna között oszlik meg, a vízgyűjtőterület egyértelműen nem határolható el. Ott pedig, ahol nagyvizek idején - árapasztó megnyitásával vagy zsilipek zárásával - megváltoztatják a lefolyás útját, a vízállás szerint változik a vízgyűjtőterület nagysága. Ezekre, a hidrológiai tanulmányokban, a gyakorlati tervezéseknél és belvízvédelmi munkálatoknál egyaránt feltétlenül számításba veendő körülményekre megfelelő jegyzetek utalnak. Részletes felvilágosítást a 2. kimutatás és az 1. c-g. vázrajz ad. A vízhálózat áttekintésének megkönnyítése céljából, az 1. számú átnézeti térkép kiegészítésére készült a vízhálózat vázlatos ábrázolása (4. sz. rajz), amely a vízfolyásokat kifejtve, egyenes, folytonos vonalakkal, mértékhely esen tünteti fel. A vízszintes szaggatott vonalak csupán a mellékvizfolyások torkolatának helyét mutatják a befogadó vízfolyáson. Az 5. sz. áttekintő rajz a vízgyűjtőterület felépítését szemlélteti. A háromszögek magassága egy-egy vízfolyás hosszát, alapja pedig’a vízgyűjtőterületének kiterjedését adja meg a torkolatnál. Egyesülő vízfolyások esetén a két vízgyűjtő- terület összegét az egymásmellé rajzolt háromszögek közös alapja alatt tüntettük 3
