Magyarország hidrológiai atlasza II. sorozat,Folyóink vízgyűjtője - 4. A Mosoni-Dunaág (VITUKI, Budapest, 1954)

Bevezető

fel. A mellékvizek torkolatai között a vizgyiijtőterület lineáris és mindkét parton egyenlő növekedését tételeztük fel. Az ábráról ilyen módon bármelyik szelvényhez lemérhetjük a hozzátartozó vizgyüjtőterület megközelitő nagyságát.

A 6. sz. táblázat a vízfolyások betüsoros kimutatása a vízfolyások hosz- szával és vízgyűjtőjük kiterjedésével. A vázlatos völgyhosszszelvények ábrájában (7. sz. rajz) a vízfolyások esésére vonatkozóan adunk tájékoztató adatokat. A le- folyási tényezők és a fajlagos vízszállítás becsléséhez nyújt segítséget a „Domborzat” (8. a-b. sz. rajz), az „Erdőboritás” (9. sz. rajz) illetve az „Évi csapadékmennyiség” (10. a. sz. rajz) és az „Évi középhőmérséklet„ (10. b. sz. rajz) című rajzmelléklet.

A vizgyüjtőterület szintvonalas térképe csupán 1 :1,000.000 méretarányban jelent meg (8. a. rajz). Kiegészítésül közöljük a magyarországi rész 1: 400j00O es méretarányú térképet is (8. b. rajz), amelynek kéziratát dr. Kéz Andor egye- tenű tanár bocsátotta rendelkezésünkre. Szívességéért ezen a helyen is köszönetét mondunk.

Bedő A. nyomán készült erdőboritási térképünk is (9. sz.) — sajnos — csak a vízgyűjtő magyarországi részét öleli fel. Az osztrák részre kiterjedő kiegészítése az 1 :200,000 méretarányú térképek alapján túlságosan késleltette volna munkánk megjelenését.

Csapadék és hőmérsékleti térképünk (10. a. és b. szám) elkészítésénél az Országos Meteorológiai Intézet, ill. az osztrák Vízrajzi Szolgálat hivatalos kiadványaira támaszkodtunk.

Mindezeknek a térképeknek a méretarányát és tartalmát a rendelkezésre álló térképanyag szabta meg. A vízgyűjtőterületről kész hidrogeológiai térkép nincs, ezért ilyenek közléséről egyelőre le kellett mondanunk. Ezt a hiányt Atlaszunk külön füzetében szándékozunk pótolni. Addig is, amig ez a tervünk megvalósítható lesz, némi segítséget nyújthatunk az olvasónak a területről rendelkezésre álló földtani és talajtani térképek, amelyeket a 13. sz. kimutatás sorol fel.

A kutató, és a tervezőmunka megkönnyítése céljából ezúttal is összeállítottuk a vizgyüjtőterület hidrometeorológiai észlelőhálózatának térképét (11. sz. rajz), és a 12. sz. kimutatásban közöljük, hogy a területre vonatkozóan milyen észlelési adatok, mely időponttól kezdve állanak rendelkezésre.

Magukat az észlelési eredményeket, vagyis az éghajlati és vizjárási jellemzőket, az Atlasz II. és III. sorozatának már részben megjelent és a jövőben soronkövetlcező füzeteiben adjuk közre.

Az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóságának ehelyütt is köszönetét mondunk a hidrometeorológiai tájékoztató adatok összeállításában nyújtott támogatásáért.

Előző füzetünkhöz hasonlóan a 13. jelű kimutatásban közöljük a tárgyalt vízgyűjtőterület természeti, földrajzi, földtani-és vízrajzi irodalmának általános tájékoztatóját.

Füzetünk a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízgazdálkodási Osztályán Dr. Lászlóffy Woldemár osztályvezető elgondolása szerint, Szepesy Árpád főmérnök irányításával készült. Az anyag összeállításában Puskas Rezső

főmérnök, ülésy Zoltán, Ke ne ssey Kálmán, Eisenstock Alajos, Nagy Sándor es Szabó -Sándor vettek részt. A rajzokat Bisztray Gáborné és Medgyesi Jánosne" készítette.

A vizgyiijtőhatárok kijelölésében Éry István és Rácz Iván főmérnökök értékes segítségét vettük igénybe. Munkájukkal nagyban hozzájárulták célunk sikeres megvalósításához.

Reméljük, hogy munkánk hatékonyan hozzájárul vízgazdálkodási feladatainlc sikeres megvalósításához.

Ihrig Dénes s. k. igazgató