Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
oldott anyagtartalom csökken. A szennyvizek hígítása fokozódik, viszont az árterek ásványi és szerves szennyezőanyagai a vízfolyásba kerülnek. A kisvízi időszak pedig általában a — napjainkban annyira előtérbe kerülő — mesterséges elszennyeződés szempontjából kritikus. b) Vízhőmérséklet. A szerves anyagok biokémiai lebomlása elsősorban a hőmérséklettől függ. Minél magasabb a víz hőmérséklete, annál nagyobb a biokémiai reakciók sebesége, de csökken az oxidáció céljaira rendelkezésre álló oxigén mennyisége, és viszont. c) Napfénytartam. Az öntisztulás ütemét döntő módon befolyásolja a napsugárzás tartama és intenzitása. Példaképpen említjük, hogy a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mérései szerint [2] a Dunán a legkisebb vízhozam idején volt a legszennyezettebb a víz. A legnagyobb oxigénfogyasztást a kisvíz hirtelen áradásakor, a legkisebbet pedig az árvíz utáni apadáskor tapasztalták. A 32. ábra felső része a Margitsziget melletti budai Duna-ág vizének oxigénfogyasztását, mint a szennyezettség jellemhónap 20 01 E •15-0 10 0 31 01 o s— c-01 O) 32. ábra. A Duna szennyezettsége a Margitszigetnél a budai Duna-ágban (1959. év) 68
