Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
Az emberi beavatkozás hatásáról a Duna szabályozás előtti és utáni évekből vett jégadataink összehasonlítása adja a legélesebb képet. Kiválasztottunk a két időszakból 35—35 olyan esztendőt, amelyekben a téli időszak középhőmérséklete azonos volt, és megvizsgáltuk, hogy hogyan oszlott meg bennük az évi legmagasabb vízállás időpontja. A jég- levonulással összefüggően december—márciusban volt az évi maximum a szabályozás előtt 17 esetben (48,7%), a szabályozás után viszont csak 8 ízben (22,9%). 2.2.3. Az emberi tevékenység hatása a jégviszonyokra IRODALOM 1. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására. Vízügyi Közlemények 1960/4. 527—570. lap. 2. Dr. Lászlóffy Woldemár: Folyóink jégviszonyai. Mérnöki Továbbképző Intézet 2437. szám. Budapest 1954. 3. Dr. Lászlóffy Woldemár: Folyóink és tavaink hőmérsékleti viszonyai. Beszámoló a VITUKI 1955. évi munkájáról. Budapest 1956. 131—146. lap. 4. Magyarország Hidrológiai Atlasza, III. sorozat 3. kötet. Folyóink jégviszonyai. VITUKI, Budapest 1959. 2.3. A VÍZFOLYÁSOK KÉMIAI VISZONYAI9 Napjaink egyik legsúlyosabb vízgazdálkodási gondja — világszerte — a vizek tisztaságának megóvása. Folyóink vízkészletének mennyiségi számbavétele mellett ezért mind nagyobb jelentőségű a vízminőségi viszonyok ismerete is. A vízfolyások vizének minőségét alapvető módon két tényező szabja meg: — a víz eredeti, természetes öszetétele, amely a geológiai viszonyok eredője, és — a víz természetes vagy mesterséges szennyeződése, ill. a természetes öntisztulás okozta bomlási termékek. Egy és ugyanazon vízfolyás, sőt szelvény vízminősége is különböző időpontokban más és más. A főbb befolyásoló hidrológiai és meteorológiai tényezők az alábbiak: a) Vízhozam. Áradáskor, a vízhozammal együtt növekszik a víz sebessége, aminek következtében nő a hordalékosság, míg a literenkénti 9 Irta: Csermák Béla 5* 67
