Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)

1. A VÍZRENDSZER

1. A vízrendszer1 Hazánk vizei a Föld vízkészletének elválaszthatatlan részét alkotják. A víz a Föld szilárd kérge és gáznemű légköre határtartományában igen nagy tömegben van jelen, és társadalmi szempontból alapvető tulajdon­ságai a társadalmi fejlődés folyamán egyre jobban érvényesülnek. Isme­retes, hogy a víz: minden élet feltétele; a társadalom termelő tevékeny­ségének egyik bázisa; igen nagy tömegének jelentékeny része a Nap által fenntartott, térben és időben változó körforgásban van. A fejlődés a víz és a társadalom kapcsolatának tervszerű szabályozására irányuló rend­szeres műszaki-gazdasági tevékenység, a népgazdasági ágazatokat átszövő vízgazdálkodás, kialakulásához vezetett. A vízgazdálkodás tárgyát ez idő szerint a természetes körforgás három fő szakasza — a csapadékhullás, a lefolyás (felszíni lefolyás, felszín alatti lefolyás, valamint1 a velük kap­csolatos természetes tározódás) és az elpárolgás — közül csaknem kizáró­lag a lefolyás alkotja, amellett a vízgazdálkodás kiterjed a körforgásban hosszabb időn át részt nem vevő, illetve különleges módon rásztvevő vizek (lényegében a mélységi vizek) hasznosítására is. Hazai viszonyok között — vízgazdálkodási szempontból — a lefolyás felszíni fázisa az alapvető jelentőségű. A felszíni lefolyásban résztvevő vizek, azaz a felszíni vizek, különböző megjelenési formái (a vízgyűjtő- területeken keletkező és összegyülekező vizek, továbbá a folyóvizek és az állóvizek), ezek vízjárása, hőmérsékleti- és jégviszonyai, vízkémiai viszo­nyai; hordalékviszonyai, valamint részesedése az ország vízháztartásában és szerepe az ország vízgazdálkodásában: a légkör és a földfelszín termé­szeti viszonyainak, valamint a társadalmi-gazdasági viszonyoknak a függ­vénye, ennélfogva ezek változásait követi, illetve velük kölcsönhatásban van. Különösen határozottan mutatkozik ez az összefüggés a különböző megjelenési formájú felszíni vizek hálózata, azaz a felszíni vízrendszer, tekintetében. A vízrendszer mai képe hosszú földtani fejlődéstörténet aktuális lánc­szeme. A földtani fejlődés hosszúlejáratú, szakaszos, ritmikus és nagysza­1 írta: Puskás Tamás és dr. Somogyi Sándor. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom